A nyelvtanulás babonái

Korábban már beszéltünk a Goethe-tesztekről, melyek kitűnően alkalmasak arra, hogy munka vagy tanulás közben, kikapcsolódásképp végezzünk el belőlük néhányat - hiszen csak pár percet vesznek igénybe - és közben fejlesszük a szókincsünk.

A Goethe Verlag azóta bővítette szolgáltatásait: a Learn 50 Languages Free (máshol 40) című oldal segítségével rengeteg kifejezést tanulhatunk meg rengeteg nyelven. (És az sem hátrány, hogy a magyar a közvetítő nyelv.) Az általunk tanulni kívánt nyelvre kattintva egy száztételes tartalomjegyzékhez jutunk, ahol

1. bővíthetjük a szókincsünket a legkülönfélébb témákban a családtól kezdve az érzelmekig
2. rövid párbeszédek segítségével elsajátíthatunk olyan alapvető kifejezéseket, melyeket a postán, a hotelban érkezéskor vagy esti szórakozás közben használhatunk
3. a "valamit akarni", "Hogy-kezdetű mellékmondatok", "Kötőszavak" típusú címszavak alatt pedig nyelvtanozhatunk is.

A témákra kattintva pedig kifejezéspárokat kapunk magyarul és az adott nyelven, melyet normális beszédtempóban, de lassan (a csiga jelre kattintva) is felolvastathatunk.

Van azért némi szépséghibája a dolognak: az oldal ugyanis nem annyira free, vagyis ingyenes: a demo-verzióban például nem érhető el minden téma minden kifejezése. Az mondjuk kifejezetten kedves, hogy a regisztráció során sokféle nemfizetős és fizetős verzióból választhatunk: használhatjuk ingyen 2 napig, ingyen 7 napig (ehhez meg kell osztanunk a projektet különböző közösségi oldalakon), 2 euróért 1 hónapig - és a legmagasabb ár 6 euró, ezért viszont 2 évig játszhatunk az összes nyelven. Ez azért nem drága ennyi sok szép kifejezésért!

S bár a tanulható nyelvek sokfélesége igazán lenyűgöző (csak néhány példa: afrikánsz, belorusz, bengáli, grúz, szlovén, görög, arab, és ez még mind semmi), vannak még hiányosságok: pandzsábi nyelven például nem lehet felolvastatni a mondatokat. De nyilván folyamatos fejlesztés alatt van az oldal.

Köszönet Roninak a linkért!

Semmi gond, bárkivel előfordulhat. Ráadásul ha idegen nyelven írunk, akármilyen biztos is a tudásunk, mindig érdemes ellenőrizni az elkészült munkát, hiszen nem mindegy, hogy milyen benyomást teszünk arra, aki állásjelentkezésünket, szerelmes levelünket vagy karfiolfelfújt-receptünket olvassa.

Ma már a legtöbb helyesírás-ellenőrző segít kiszűrni az elgépeléseket és nyelvtani hibákat, azonban ezek az alkalmazások nincsenek minden szövegszerkesztőre telepítve, és néha nem teljes körűek.

Ha franciául írunk, ebben segít a bonpatron.com nevű oldal. Használata igen egyszerű: az oldalon található dobozba bemásoljuk, amit írtunk, ráklikkelünk a "check text" ('szöveg ellenőrzése') gombra, az alkalmazás pedig színessel kiemelve jeleníti meg helyesírási, nyelvtani és egyeztetési hibáinkat. Mindez ráadásul ingyenes. (Évi tíz euró fejében továbbá szövegeink hosszúsága korlátlan lehet, és szinonimaszótárt, valamint igeragozó szolgáltatást is kapunk - igaz, e szolgáltatások máshol már most is elérhetők ingyen, lásd alább.)

Mostantól fogva semmilyen mentségünk nincs arra, hogy francia nyelvű szövegeink miért nem tökéletesek - hiszen már csak a szavakat kell megtanulni a Larousse-ból A-tól Z-ig... :-)

__________________________

Hasznos weboldalak franciául írók számára

Ingyenes francia helyesírásellenőrző: bonpatron.com

Ingyenes francia szinonimaszótár: synonymes.com

Ingyenes francia egynyelvű szótár: le-dictionnaire.com

Ingyenes angol-francia és francia-angol szótár: collinsdictionary.com/dictionary/english-french

Ingyenes francia igeragozási weboldal: la-conjugaison.nouvelobs.com

Az ESL Jokes az egyik kedvenc oldalam, ami tanításhoz és tanuláshoz is használható. Sokféle készséget lehet vele gyakorolni, és még szórakoztató is, hiszen el kell olvasnunk és megértenünk egy viccet (hurrá! idegen nyelven érteni a poént nagyon kúl érzés), melynek segítségével alapos leírást és magyarázatot kapunk egy nyelvtani jelenségre, majd az adott nyelvtant és a vicc szavait is gyakorolhatjuk feladatokkal. A megoldásokat pedig megnézhetjük - ez pedig nagyon fontos, ha ellenőrizni akarjuk magunkat.

A viccek és a nyelvtani tudnivalók pedig négy különböző szintre vannak beosztva. Például kezdőknek jegesmedvés vicc szól a Present Simple igeidőről, középhaladóknak egy pocsolyában horgászó öregember tanítja a Past Continuoust, de vannak viccek kötőszavakkal, az interested - interesting problémával, stb.  

Jó kacagást és tanulást!

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nyilatkozata szerint az oktatási kormányzat szabályozná a kéttannyelvű iskolák működését. A hírverésből főként az ütötte meg a fülemet, hogy a „hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló” történelmet csak magyarul taníthatják majd, és a kéttannyelvű oktatás a természettudományok irányába tolódna el.

Kéttannyelvűs voltam és angolul tanultam a történelmet. Nem érzem magam ettől hazafiatlannak.

Amikor az őskorról és az ókorról tanultunk, egy amerikai tanár tanított minket, majd amikor a magyar történelem került sorra, kaptunk egy magyar anyanyelvű, angolul oktató tanárt. Vért izzadtunk, mert a kalandozások mellé kellett jegyezni, hogy raids, hogy a hűbéres a vassal és a Szent Korona a Holy Crown.

Az olvasás- és íráskészségünk, a szókincsünk pedig elsősorban (és felejthetetlenül) a történelemtanulásnak köszönhetően fejlődött rohamosan. Minden tudós és egyetemista tudja, hogy a természettudományok szakzsargonját a legkönnyebb elsajátítani, és persze ebből a körből kerülnek elő a mindennapi életben, az idegen nyelven való szövegek olvasásához leginkább nélkülözhető szavak is. Ritkán fordul elő, hogy tudnom kéne: a trigonometria trigonometry, a papucsállatka Paramecium és hogy a mészkő limestone. Szó sincs arról, hogy lenézném a természettudományokat, inkább arra utalnék, hogy Peano axiómáihoz, a gombák szaporodásához vagy a súrlódás megértéséhez szükséges szókincs annyira speciális, hogy egyrészt viszonylag könnyű megtanulni vagy megérteni, másrészt nem gyakran fontos, ha útikönyvet, bérleti szerződést, napilapot vagy regényt szeretnénk idegen nyelven megérteni.

Az angol történelemóráknak köszönhetően viszont megtanultam olyan szavakat, mint a territory, destroy, establish. Amikor a külföldieknek beszélek Magyarországról vagy a legkézenfekvőbb turisztikai látványosságokról, nem okoz gondot azt mondani angolul, hogy hét vezér, Dunántúl, Erdély, török hódoltság.

És „szemléletet” (mely szót Hoffmann Rózsa is említette) is kaptunk: egészen korán ráébredtünk, hogy a történelmet nem kizárólag magyar szemszögből lehet szemlélni, sőt hogy a népek közötti megértést sokkal inkább elősegíti, ha időnként megpróbálunk más nyelven, más nemzet, más társadalmi réteg fejével gondolkodni.

__________________________________________________________

Ui.: Belőlem aztán angoltanár lett. E pályához természetesen nem kizárólag a kéttannyelvű iskolákon és az angol nyelvű történelemórákon keresztül vezet az út. (Bár hozzá kell tennem, hogy a kommunikáció-központú nyelvoktatást először itt, a saját bőrömön tapasztaltam, és azt a bátorságot, amivel neki mertem fogni nehezebbnek tűnő feladatokhoz (hiszen például nagyjából középfokú tudással kellett elkezdenünk angolul tanulnunk), itt szereztem. Ennek ma már természetesnek kellene lennie minden iskolában…) És egyelőre nem is az a cél, hogy az országban kivétel nélkül mindenki Shakespeare-t és Economistot olvasson angolul, hanem az, hogy senkit se lehessen „eladni” külföldiül – mert egyelőre még itt van nagy lemaradásunk. Szóval a kéttannyelvű iskolák kérdése keveseket érint, de fontosnak tartottam, hogy elmondjam a saját tapasztalataim.

Annyira belejöttünk a(z idegen nyelvű) karriertervezésről szóló bejegyzések írásába, hogy most külön posztot szentelünk az állásinterjúk egy különleges fajának. (Bár az alábbiak egy része természetesen a "normális" állásinterjúra is vonatkozik.)

Egy állásinterjúhoz ma már nem mindig kell nem kell lefáradni a cég irodájába, elég egy webkamera és egy Skype-jellegű szoftver. A Skype-interjú első látásra elriaszthat néhány jelentkezőt („honnan tudom, hogy komoly a dolog, és nem a netre akar felrakni?” – kérdezi itt egy ijedt kommentelő), de a helyzet az, hogy egyre több cég dönt úgy: állásinterjúit pénz és idő megspórolásának céljával áthelyezi az internetre. A módszer különösen praktikus, ha a hr-est és az állásra jelentkezőt országhatárok választják el egymástól, de legalábbis más városban élnek.

Amennyiben külföldi állásajánlatokra jelentkezünk, különösen valószínű, hogy előbb-utóbb bennünket is elér a végzet, hiszen kevés potenciális munkaadó óhajt számunkra repülőjegyet vásárolni Rómába vagy Manchesterbe egy beszélgetés kedvéért. Több blogbejegyzés és videó is foglalkozik azzal, immár magyarul is, hogy miként készülhetünk fel az állásinterjúra. Mivel e blog szerzőinek egyike a közelmúltban saját bőrén is megtapasztalhatta, mely módszerek a leghatékonyabbak, az alábbiakban bemutatunk néhány tanácsot. Persze különös hangsúlyt helyezünk a nyelvi felkészülésre (ami véleményünk szerint végeredményben sokkal fontosabb, mint a technikai részletek).

Bár a sikeres kommunikációhoz nem feltétlenül szükséges a tökéletes nyelvtani tudás, sok nyelvtanulónak kapaszkodót jelent, ha pontosan érti a nyelvtani jelenségeket. Ehhez viszont fontos, hogy mindig kéznél legyen egy leíró nyelvtan, azaz egy olyan könyv, amelyben utánanézhetünk bármely minket érdeklő nyelvtani kérdésnek. Például ha nem emlékszel, hogy is kell összerakni egy második feltételes módban levő mondatot, akkor csak fellapozod a Conditionals vagy a Feltételes mód című fejezetet vagy szócikket, ahol egy leírást találsz, általában példamondatokkal. 

Egy összefoglaló leíró nyelvtan tehát azért jó, mert egy helyen megtalálsz mindent, s nem kell a pincébe lehordott könyvkupac legaljára került kezdő szintű tankönyvet előhalászni (vagy előre megvenni a teljes sorozatot a haladó szintig). A leíró nyelvtan lehet rendes könyv is (például Michael Swan Practical English Usage című műve), de persze használhatunk online forrásokat is. Korábban már ajánlottuk a magyar nyelvű, online, KLM című leíró nyelvtant, most pedig a Grammaring című oldalnak szentelünk néhány mondatot. Az oldal előnye egyben a hátránya is - angolul van, azaz nem okoz problémát az a tény, hogy a magyar és az angol nyelvtani leíró rendszer nem fedi egymást, viszont emiatt kezdők nehezebben tudnak benne tájékozódni. Egyébként alapos és pontos, és többféleképpen is kereshetünk benne: a Book Tree része kb. olyan, mint egy tartalomjegyzék, de van keresője és böngészhetjük magukat az ábécérendbe szedett szócikkeket és tageket is.

Ha olyan helyen szeretnénk dolgozni, ahol az angolt is használnunk kell, netán az önéletrajzunkat és a motivációs levelünket eleve angolul kell megírni, a GCF Learn Free karriertervezéssel kapcsolatos anyagait nekünk találták ki. Segítségével kissé felfrissíthetjük és bővíthetjük az álláskereséssel kapcsolatos szókincsünket.

A gyűjtemény azoknak is segít, akiket most foglalkoztat az a kérdés, hogy mik szeretnének lenni, ha felnőnek (vagy ha elegük van abból, amik lettek): az interaktív prezentációk és rengeteg, személyiségtesztekre mutató külső link segítségével feltehetjük magunknak az Élet Nagy Kérdéseit (hiszen tényleg nagyon fontos, hogy milyen munkánk van/lesz, és sokan nem is befolyásolják a pályájukat tudatosan, hanem csak sodródnak...): mi érdekel minket, mennyire fontos a fizetés és teljesítményünk elismerése, mennyire vagyunk alkotó- vagy inkább végrehajtó típusúak - és hogy ebből milyen, az igényeinknek, a személyiségünknek és a képeségeinknek megfelelő munka következik.  

A többi karriermodul segítségével pedig az álláskeresés csínját-bínját lehet elsajátítani egészen kezdőknek is (úgy értem, kezdő álláskeresőknek, angolul kell tudni hozzá): megtanulhatjuk, hogy kell a nekünk megfelelő álláshirdetéseket megtalálni, hogy kell önéletrajzot és motivációs levelet írni, és az állásinterjún bevethető, hasznos tippekről és trükkökről is olvashatunk.

Ha idegen, vagy mélyebben meggyökeresedett jövevényszavainkra gondolunk, elsősorban angol példák jutnak eszünkbe - érthetően, hiszen körbevesznek bennünket az olyan új jövevények, mint a szoftver, hardver, peep show vagy a celeb.

Akármilyen európai nyelvet tanulunk azonban, örömmel fedezhetjük fel, hogy a magyar általában az adott nyelvből is átvett szavakat. Olasz eredetű szavainkból ugyan jóval kevesebb van, ám ilyen a spagetti, a makaróni, a pizza, a paparazzo, a csáó, a mozzarella, a pianínó, a grafiti, a kapucsínó, a fasiszta, a brokkoli, a macchiato vagy a tiramisú. Ezek egy része már magyarrá vált, idegen eredetüket alig érezzük (pizza, pianínó, makaróni), más esetben kétséges, hogy csakugyan "igazi" magyar szóról van-e szó (mozzarella, tiramisú), de általában értjük őket.

Most azonban azzal szeretnénk lelkesíteni az olaszul tanulókat, hogy eláruljuk: az olasz-magyar kapcsolatok nagyobb múltra nyúlnak vissza annál, semhogy jövevényszavaink kizárólag az elmúlt évtizedekre korlátozódnának. Lappanganak a magyarban olyan szavak, amelyeknek olasz eredetét nem is érezzük. Lássunk ezekből négyet!

- buzi < buzerare (velencei). Az olasz igéből német közvetítéssel magyarba került szó elképesztően érdekes jelentésmódosulásairól bővebben Nádasdy Ádám írt: a "buzerare" ige eredeti északolasz jelentése "férfi férfival közösül" volt, ám az alapszót a korábbi évszázadokban válogatás nélkül minden "gyanús" csoportra használták, jelentett így 'eretnek'-et, sőt 'bolgár'-t is. Rokona a mai magyar "buzerál" 'piszkál', a "bugris" 'neveletlen, paraszt', valamint a mai olasz "buggerare" 'becsap'.

- pálya < palio. Eredetileg 'versenyeken díjként adott ruhadarabot' jelentett; a magyarba már 'versenypálya'-ként' került az 1500-as években. A világ legismertebb, ma is létező palio-ja talán egy lóverseny a toszkánai Sienában.  Érdemes belegondolni, milyen messze kerültek ettől a jelentéstől az olyan mai magyar származékok, mint "pályázik" vagy "pályaudvar".

- tréfa < truffa. Magyarul szintén a XVI. század óta használják, értelme játékos, mókás becsapás. Hamis barátnak sem utolsó, hiszen mai olasz jelentése 'csalás': "truffa" például az, ha az idős, cselekvőképtelen szomszéd bácsi lakását a saját nevünkre íratjuk, ami magyarul nem tréfadolog. Hab a tortán, hogy a szó eredeti, kései latin jelentése 'szarvasgomba' volt, akkoriban nyilván sokakat átvertek azzal, hogy a zamatos fűszernövény helyett valami ócskaságot adtak el nekik aranyárban.

- fregoli < Fregoli. Sokan régies ízt érezhetnek ebben a szóban, ami a mai magyar nyelvben 'konyhában, fürdőszobában kifeszíthető ruhaszárító kötelet' jelent. Van ilyen olasz köznév is, jelentése "köpönyegforgató", elsősorban politikai értelemben. Leopoldo Fregoli  olasz átváltozóművész volt a XIX. században - a színpadon pillanatok alatt átöltözött valami egészen más alakká. Innen a gondolat: a ruhaszárító kötél is pillanatok alatt megtelik színes göncökkel, vagyis átöltözik.

További ajánlott olvasmány: Fábián Zsuzsanna-Szabó Győző: Dall'Italia all'Ungheria. Parole di origine italiana nell'ungherese, Udine, Forum Editrice, 2010; Karinthy Ferenc: Olasz jövevényszavaink. In: Fábián Zsuzsanna (szerk.), Antologia di semantica, di lessicologia e lessicografia italiana, 249-273., Nemzeti tankönyvkiadó, 1995.

Előre szólok, hogy az alábbi nyelvtanulási eszközhöz a Google Chrome-ját kell használni [UPDATE a Mozilla alatt is működő változatról a kommentekben!], viszont a Language Immersion Tool nevű program annyira hasznos, hogy szerintem akkor is megéri igénybe venni, ha egyébként a Mozilla/Explorer/stb.-hívő főnökünk ostorral bünteti más böngésző használatát a munkahelyen.

Az kell még hozzá, hogy elboldogulj angolul és egy másik nyelven tanulj - de az a másik nyelv tulajdonképpen bármi lehet az afrikaansztól kezdve az észten át az urduig. A következőképpen működik: letöltöd ezt a kiegészítést, majd beállítod az adott nyelvet és a szintet (összesen 5 van, mármint szint, nyelvből több tucat). Nekem ez most a német "intermediate" lesz. Majd innentől kezdve bármilyen weboldalt jelenítesz meg, a szavak egy része németül fog megjelenni.

Ami azért zseniális, mert vagy eleve ismered ezeket a szavakat (és akkor ismétlés), vagy nagyon könnyen ki lehet találni a jelentésüket a kontextusból (és akkor új szavakat tanulsz). És kb. semmi plusz időt nem vesz igénybe! Itt például az állatkitömés című cikket nézegettem a Wikipédián.

By the 18th century, almost every town had a tannery business. In the 19th century, hunters began bringen ihre trophies to upholstery shops, where the upholsterers would eigentlich sew up the animal skins und stopfen sie with rags and cotton. The term "stuffing" oder ein "stuffed animal" evolved from this crude Form taxidermy. Professional taxidermists prefer the term "mounting" to "stuffing". More sophisticated cotton-umwickelten wire bodies supporting sewn-on cured skins folgten bald. In France, Louis Dufresne, taxidermist at the Muséum national d'Histoire naturelle from 1793, popularized arsenical soap in an article in Nouveau dictionnaire d'histoire naturelle (1803–1804). This technique enabled the museum to build the greatest collection of birds in the world.

Hab a tortán, hogy fel is lehet olvastatni a szavakat a programmal! Kellemes szótanulás a Language Immersion Tool segítségével!

Online nyelvtanulás? Az meg mi, és mire jó?

Az online nyelvórákon nem találkozik személyesen a tanár és a tanítvány, hanem Skype-on vagy egy "virtuális osztályteremben", azaz kifejezetten az online oktatás céljából létrejött webes felületen tartja a kapcsolatot. (Ilyen például a WizIQ, a Learnopia, vagy az RCampus.) A felek használhatnak webkamerát (de nem muszáj). A tananyag és a feldolgozás módja megállapodás kérdése - ugyanúgy lehet az 1976-os, Czobor-Horlai féle Angol I.-ből tanulni Gentleman Henry társaságában, mint egy rendes órán, de az is lehetséges, hogy kizárólag cuki kismalacokról szóló YouTube-videókból okulunk. A házi feladatot hagyományos módszerrel is lehet ellenőrizni (vagyis a nyelvtanuló felolvassa a megoldásokat), de emailben is el lehet küldeni. A fizetés pedig általában átutalással történik.

Ez nekem annyira idegen. Sokkal jobb személyesen is találkozni, nem? Ráadásul épp eleget ülök a gép előtt...

Ebben abszolút igaza van a kételkedő olvasónak, azonban vannak esetek, amikor az online nyelvtanulás az egyetlen vagy a legjobb megoldás.

Miért? Például a lakóhely miatt. Ehhez nem is kell eldugott tanyán lakni, hiszen ha valaki Budapest külvárosában lakik, és akár egy másik külkerületben dolgozik vagy jár iskolába, rengeteg időt vehet el az utazás. Online nyelvtanulás a megoldás akkor is, ha valaki szárdul szeretne megtanulni, de mondjuk Dombóváron lakik - nem valószínű, hogy a környéken akadna szárdtanár. Én tanítottam már Svájcban élő magyar házaspárt hollandra - és sokan már az adott nyelvterületen élve hasznosítják a magyar anyanyelvű tanár segítségét (és alacsonyabb óradíjait). Online nyelvtanítás esetében tehát nincsenek földrajzi határok! 

Kismamáknak. Gyakorló kismamák számára a házon kívüli nyelvóra halovány emlék, mely az azelőtti életükből fel-feldereng. Egy nyelvóra legalább két és fél óra távollétet jelent (maga az óra általában 90 perc, és az út legalább fél óra). Azon túl, hogy főleg eleinte egyáltalán nem könnyű elszakadni a babától, ilyen rendszerességgel segítséget szervezni is nehéz, a gyereket magunkkal vinni pedig mérnöki pontosságot megkívánó logisztikai feladat. Rádaásul a baba napirendje könnyen borulhat már olyan apróságtól is, mint egy ajánlott levéllel  becsöngető postás, vagy a szobába tolakodó, egyébként lenyűgöző légy, melynek megfigyelése miatt a baba nem hajlandó annyit enni, mint máskor, és hamarabb felébred. Lehet, hogy el sem tudunk indulni időben, mert éppen a zsúfolt 85-ös buszon kéne megetetnünk a babát, vagy legédesebb álmából kéne felébresztenünk. Kismamáknak is jó megoldás lehet tehát az online nyelvtanulás - ebben az esetben is gondot okozhat a felborult napirend, de a problémákat könnyebb orvosolni. Miért ne lehetne online nyelvóra alatt szoptatni, elrohanni pelenkázni, stb.? (Totyogókkal nyilván nehezebb, de az ő napirendjük, egyszeri-kétszeri alvásidejük valószínűleg kiszámíthatóbb.)

Mozgáskorlátozottaknak, sérülteknek Persze sokkal jobb lenne egy olyan világban élni, ahol a sérültek könnyedén eljuthatnak bármilyen helyszínre, de a amíg a (magyar) valóság ettől igencsak távol áll, ez lehet a sérült emberek egyik, olykor egyetlen lehetősége arra, hogy nyelvet tanuljanak. 

Elfoglaltaknak, kényelmeseknek. Ha nem kell a munkahelyünk/iskolánk és a nyelvórák helyszíne között ingáznunk, azzal időt és pénzt takarítunk meg (ráadásul nem utazni mindig környezetbarátabb is). És nem kell zoknit, tiszta inget, kipucolt cipőt, esőkabátot felvennünk: maradhatunk pizsamában, kitérdelt mackónadrágban, és akárhol vakarózhatunk az órák alatt.   

Egyéb előnyök és hátrányok. A technika ördöge valószínűleg nagyobb eséllyel kukkant be az órára (és lassítja le az internetet, telepítteti veled újra a webkamerát, majd közli, hogy a varázsló cserbenhagyott) mint ahányszor a közlekedési dolgozók sztrájkolnak, vagy lerobban a 27-es busz. Ez pedig igen frusztráló lehet. Viszont az online nyelvtanulóknak állítólag jobban fejlődik a hallásértésük - amit el tudok képzelni, hiszen még webkamerával is sokkal kevésbé támaszkodhatnak a testbeszédre, amikor meg akarják érteni, mint mond a tanáruk vagy a partnerük. Azt is előnyként szokás emlegetni, hogy online nyelvórákon ki lehet használni az internet kínálta végtelen lehetőségeket - de szerintem ez egy rendes nyelvórára is érvényes.

Az igazság alighanem az, hogy egy online nyelvtanár is lehet hervasztóan unalmas, képtelenül rugalmatlan és beszélhet túl sokat magyarul. Szóval, ha úgy érzed, neked való az online nyelvtanulás, keress egy JÓ online tanárt!