A nyelvtanulás babonái

Ma olyan olvasnivalót fogunk ajánlani, melyet sokféleképpen lehet tanulmányozni: haladóbbaknak és ráérőknek alaposan, pontról pontra szemezgetve, kezdőbbek és elfoglaltabbak pedig végig is szaladhatnak a 47 Mind-Blowing Psychological Facts You Should Know About Yourself című cikken, vagyis inkább cikksorozaton.

Minden cikk, azaz Mind-Blowing Fact a pszichénk egy érdekes tulajdonságát mutatja be, képekkel, videókkal illusztrálva. És tényleg mindegyik megér egy misét: a szerkesztő igyekezett a legizgalmasabb anyagokat és kutatásokat összeválogatni. Ici-picit marketinges szemmel nézi a világot, azaz az embert, de ez csöppet sem válik hátrányára a válogatásnak.

Megtudhatjuk például, hogy tényleg tudunk-e multitaskolni, hogy mi a neurológiai (!) háttere annak, hogy nem bírjuk nem megnézni olvasatlan emailjeinket, hogy döntéseinknél mikor jobb a szívünket, s mikor az eszünket követni, és még rengeteg, azaz 44 izgalmas dolgot.

Mire e bejegyzéshez le tudtam ülni, már elült a botrány, de mivel fontos dolgok jutottak eszembe Hoffmann Rózsa ötlete kapcsán, mégis maradok a témánál.

Az Origo cikkéről van szó, melyben a birtokukba került tervezetről számolnak be, miszerint „az angol helyett a német lenne az első nyelv, mert az államtitkárság szerint az nehezebb, és így jobban felkészít további nyelvek megtanulására”.

1. A dolgot, mint mindig, a szöveg pontos értelmezése nélkül fújták fel. Először is egy tervezetről van szó. Nyilván rengeteg bődületes baromság kering tervezet és javaslat formájában az államigazgatásban, s ha minden ilyesmit a valóság fenyegető árnyaként fognánk fel, akkor talán olyanoktól kéne félnünk, hogy nemzetstratégiai okokból a jövőben csak tejföllel tálalhatjuk a töltött káposztát, és hogy mentálhigiéniai okokból kizárólag Ákost dúdolhatnánk a buszmegállóban.

2. Míg mindenhol azzal riogatnak, hogy a „német lesz az első nyelv”, az origós cikkben ezzel szemben az áll, hogy „csak az angol és a német között lehet választani”, ugyanakkor Hoffmann Rózsáék azt „javasolják”, hogy a „németet tanítsák először a diákoknak”. Vagyis még a tervezet szerint sincs szó nádpálcával fenyegető, der- die-das-t ordítozó tanárokról. Hogy Rózsa mit ajánl, az pedig kit érdekel azon a maroknyi emberen kívül, akik számára Rózsa, és nem a valóságos tendenciák mondják meg a tutit. A gyerekek (a szülők) az angolt fogják választani, és kész.

3. Ettől független a javaslat nettó baromság. Egyáltalán mi az, hogy komplexebb nyelvi struktúra? Mert csak az számít komplexnek, ha van ragozás? A tizenkét igeidő, a magyartól teljesen eltérő rendszer, az írásképhez képest teljesen logikátlan kiejtés az smafu? Valójában minden természetes nyelvnek megvannak a maga könnyebbségei és nehézségei – persze lehet, hogy a német eleinte nehezebb. A megfelelő alapot pedig a nyelvtanórákon kéne elsajátítani.

4. Miért gondolja Hoffmann Rózsa, hogy ennyire különleges és erőltetett módszerek szükségesek a diákok motiválásához? Ennyi erővel űrlényeket is hozathatna, aki lézerpuskával gerjesztett agyi hullámokkal befolyásolják a diákok lelkesedését. Vajon Hoffmann Rózsa hallott már a belső motivációról? Hogy hosszútávon sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha valaki meggyőződésből tanul valamit? Aki akart, és akinek szüksége volt erre, már idáig is megtanult két vagy három nyelvet, és őszintén szólva, nem is az ország legjobb gimnáziumaiba járó diákokról van szó. Nekünk a bolti eladókat és az ellenőröket kell megtanítani angolul, és elég nehéz elképzelni, hogy aki a JEGY szót lassan és tagoltan ismételgetve beszél a külföldivel, annak a németen át vezet az út az angolhoz.

5. Egy normális országban, normális közoktatási rendszerben nincs szükség efféle trükkökre. Manapság sokan megkérdezik tőlem, hogy beszélek-e a kislányommal angolul, én persze bambán nézek, hogy ugyan angoltanár vagyok, de hát az anyanyelvem magyar. Majd megtanul az iskolában angolul. És itt a bökkenő, hogy a legtöbb embernek esze ágában sincs rábízni a gyermekei idegennyelv-oktatását az egyébként erre hivatott általános- és középiskolára! Cute teddie kétnyelvű óvoda, két nyelven nevelő szülők klubja a Facebookon, a babysitter lehetőleg tudjon angol nyelvű mondókákat, ilyenek vannak.

Pedig vannak országok, ahol sikerült. Vannak országok, ahol se csoda-óvodára, se lézerkardra és Hoffmann Rózsa ötleteire sincs szükség, mégis megtanulnak az emberek angolul (is).

- Mondd meg a barátodnak, hogy csirkepaprikást csináltam nokedlivel, de tegnapról maradt még sárgaborsó-főzelék bélszínrólóval, ha szereti - mondta anyám, amikor egy angol barátom járt nálunk látogatóban. Magyarázat helyett inkább felemeltem a fedőt, és megmutattam a barátomnak, mik közül választhat. Ez azért van, mert nyelvtanár létemre nem tudok rendesen angolul? Aligha. Csakhogy anyám rátalált a nyelvtanárok rémálmára, az elmagyarázhatatlan dolgok legelmagyarázhatatlanabbikára: az ételnevekre.

A „csirkepaprikás”, a „nokedli” és a „bélszínróló” Magyarországon gyakran használt szavak: köznevek, amikkel mindennap találkozunk, olyanok, mint a „váza”, az „asztalterítő” vagy „vizsga”. Az, aki nem beszél idegen nyelveket, és nem élt huzamosabb ideig külföldön, sokszor nem hiszi el, hogy éppen ezeket, a legköznapibb ételneveket a legnehezebb elmagyarázni, lefordítani pedig végképp lehetetlen. A sárgaborsó-főzelék megértése egy külföldi számára leküzdhetetlen problémát jelent, a bélszínrólót pedig talán már Kolozsváron és Újvidéken sem értik. Miért van ez így?

Vannak ételnevek, amik magukért beszélnek, átláthatók. A sajtos szendvics és a hagymaleves pirított zsemlekockával minden magyarul beszélő számára viszonylag magától értetődő: a sajtos szendvics nyilván kenyeret és sajtot tartalmaz, a hagymaleves pedig hagymából készült leves. De egyes átláthatatlan elnevezések (nokedli, lecsó, fasírt, slambuc) még csak nem is utalnak arra, mit rejtenek. A „lecsó” annak a magyarul tudó külföldinek, aki sosem evett, lehetne gyümölcs vagy ital is, a slambuc pedig még sok magyar számára is rejtélyesen hangzik.

A rossz hír az, hogy nem csak a magyar ételeket lehetetlen sokszor elmagyarázni idegen nyelven, a külföldi étlapok is jelentős fejtörést okoznak. Az ételnevek java része idegen nyelveken sem átlátható. Hiába várjuk, hogy a római, sevillai vagy moszkvai étlapon „burgonyagombóc”, „rizs tengeri állatokkal” vagy „káposztaleves” szerepeljen, gnocchit, paellát és scsít fogunk találni helyette. Minden nép másként főz, és éppen a legjellemzőbb ételekre használnak saját elnevezést, amit külön meg kellene tanulnunk. De sokszor még így is lefordíthatatlanok. A sushi jobb híján magyarul is sushi, nem pedig halas rizsgombóc. De a név nem mindig honosodik meg; a szótárak ilyenkor félmegoldásokat találnak, például „sour cream”-nek nevezik a tejfölt; de hát az, hogy savanyú krém tejszín, még nem biztos, hogy sokat mond egy külföldinek. Meg nem lehet, hogy a kefírt is nevezhetnénk így? Mindkettő savanyú krém tejtermék.

Végül „hamis barátok” is aknamezőre vezetik a nyelvtanulót: a tortilla Spanyolországban krumplis, sült tojáslepény, Dél-Amerikában palacsintaszerű tészta; a mi puddingunk mindig édes és krémszerű, az angoloké, ha black pudding, akkor hurka; és az olasz maccheroni ugyan tészta, de nem makaróni, mert azt máshogyan hívják.

Mi a tanulság? Ha magyar ételek nevét kell idegen nyelvre fordítanunk, törődjünk bele, hogy sokszor nincs tökéletes megfelelő. Külföldön pedig ne szégyelljük, ha nem értjük az étlapot, hiába van akár akármilyen nyelvvizsgánk. Kérjünk inkább valamit, ami jól hangzik, vagy mutogassunk, az is a nyelvtudás része.

No ha nem, egyáltalán nem baj és akkor sem fog összedőlni a ház, ha később sem így mondod, de azért mindenképpen hasznos információk, s egyben egy jó kis agytorna következik.

Ha megkérdezem, hogy mi a finish ige múlt ideje, tízből kilenc és fél tanítványom rávágja, hogy /finizsd/. Ezennel el kell oszlatnom egy súlyos félreértést: a finished szó kiejtése

nem /finizsd/, hanem /finist/!

Sőt, a work ige múlt ideje nem /wögd/, hanem wökt, a like-nak nem /lájgd/, hanem /lájkt/. A szabály tehát a következő: ha egy ige zöngétlen mássalhangzóra végződik, a múlt időt t-nek kell ejteni (kivéve, ha t-re végződik az ige, hiszen a múlt idő ebben az esetben -id), ha zöngés mássalhangzóra, akkor pedig d-nek (kivéve, ha d-re, hiszen a végződés ebben az esetben -id):

(Elnézést a kezdetleges fonetikai átírásért, a lényeg úgyis a múlt idő kiejtése)

A helyes kiejtés elsajátításához talán felesleges mélyenszántó nyelvészeti magyarázatokba merülni, ám ha valaminek tudjuk az okát, könnyebb megjegyezni. És ráadásul egészen érdekes dolog áll ennek a jelenségnek a hátterében! A magyarban ugyanis a zöngésség szerinti hasonulás hátraható, vagyis a hátrébb álló hang hasonítja magához az előtte állót. Ezért lesz például a máztól szó kiejtése /másztól/ (a t hat a z hangra, vagyis zöngétleníti), és, mi magyarok, éppen ezért akarjuk úgy kiejteni a finished szót, hogy finizsd, hiszen a d hang hat az s hangra, vagyis zöngésíti. Az angolban viszont a zöngésség szerinti hasonulás előreható, azaz az előrébb álló hang hasonítja magához a mögötte állót, így lesz a finishedből finist (hiszen az s hang zöngétleníti a d hangot).

Talán kekeckedésnek tűnik mindez, de gondoljunk bele: ha például a worked szót wögdnek és nem wöktnek ejtjük, a hangok felét rosszul mondtuk! Kicsit olyan, mintha a község szót közzégnek ejtenénk.

Ez így elsőre rendkívül szörnyen hangzik - ennyi mindent kell tudni ahhoz, hogy jól beszéljünk angolul? Természetesen nem: még ha rosszul ejtjük is a múlt időt, akkor is beszélhetünk jól, legfeljebb nem tökéletesen. És a szövegkörnyezetből pedig sok minden kiderül, tehát ez a "hiba" valószínűleg nem okoz fennakadást a megértésben.  

Korábban már bemutattuk a hallásértés gyakorlásához kétségkívül hasznos LingQ-t, mely számos kis nyelven, például portugálul és svédül is elérhető, csak éppen hollandul nem... Szerencsére van más: a Laura speaks Dutch-on ugyanúgy 5-10 perces podcastokat lehet meghallgatni. A felvételek annyiban különböznek a LingQ módszerétől, hogy a beszélő angolul is elmondja a mondatokat és a holland változatot többször megismétli - úgy, hogy nekünk is legyen időnk utána mondani. A Laura Speaks Dutch így nem csak a hallásértés gyakorlására jó, hanem arra is, hogy egész kifejezések tanuljunk meg - és elég, ha csak egy kicsit beszélünk hollandul.

A felvételek a holland kultúrával kapcsolatos témákról vagy a holland nyelvtanról szólnak. Van podcast a holland Mikulásról, Sinterklaasról, a belga konyháról, a hollandban kemény dió többesszámról, és arról, hogy ha már muszáj, mit kell mondanunk a fogorvosnál.

Aligha kétséges, hogy angolul tévézni rendkívül hasznos tevékenység nyelvtanulók számára. Persze sokan csak akkor mernének belekezdeni, ha már tudnak annyira angolul, hogy porszívózás közben megértik a kedvenc, dél-afrikai acentussal énekelt rap-számuk szövegét (ez a pillanat sose fog eljönni, de nem is ez a cél!) Pedig érdemes minél korábban elkezdeni mesékkel, rajzfilmekkel, rövidfilmekkel, sorozatokkal, akár magyar, akár angol nyelvű felirattal. Vagy próbáljuk ki a következőt: biztos van kedvenc sorozatot vagy filmed, amit már legalább kétszer (vagy százszor) láttál. Magyarul. Nézd meg angolul! Meg fogsz lepődni, hogy mennyi mindent értesz belőle! 

A Free TV, Video Online oldala pedig nagyszerű segítséget nyújt azoknak, akik filmnézéssel szeretnének gyakorolni. Az oldal valójában olyan linkek gyűjteménye, ahonnan a filmeket és a sorozatokat lehet legálisan letölteni. Így aztán kedvünkre szemezgethetünk a legújabb mozifilmek (pl. Csatahajó vagy Az Amerikai Pite legújabb része) és sorozataink között (a Losttól kezdve a South Parkon át a Született feleségekig gyakorlatilag minden megvan) (TV-Shows cimke alatt).

Nemrég érte el a Facebook az 1 milliárd felhasználót. Van, aki csak naponta egyszer néz rá a legfontosabb történésekre, és van aki egész napját Facebook-országban éli. Így van, ez már egy jó nagy ország.

A kérdés csak az, hogy Te, mint angol nyelvtanuló, hogyan használhatod fel ezt a rengeteg embert és céget a saját javadra? Hogyan tanulj angolul a Facebookon? Hát így:

Olvass ANGOLUL! Ha már úgyis a Facebookon lógsz, miért ne olvashatnál cégekkel kapcsolatos sztorikat és híreket angolul?! Lákold be a BBC-t vagy a CNN-t és azokat a céges oldalakat, amelyekről szívesen olvasol vagy akik számodra értékes információt adnak ki. Például, ha marketinges vagy, akkor marketinggel foglalkozó nemzetközi oldalakat lájkolj, ha anyuka vagy, akkor az anyasággal és gyerekekkel foglalkozó angol nyelvű oldalakat.

Majd.....

Chatelj Nagyon AKTÍVAN! A Facebook tuljadonképpen egy chat, ahol nem csak magyarul chatelhetsz/kommentelhetsz, de angolul is. Használd!

Most hogy belájkoltál néhány oldalt, kezdd el olvasni a bejegyzéseiket és MINDIG mond el a véleményedet a bejegyzés alatti hozzászólásokban. Majd kövesd a bejegyzést, mert valószínűleg sokan fognak válaszolni neked. Ha naponta elolvasol 1-2 cikket, ami érdekel és utána hozzá is szólsz a témához, azt fogod látni 2 hónapon belül, hogy szinte tökéletesen megérted az angol szöveget és könnyebben megy a beszélgetés.

Azt nem tudom megmondani, hogy a témádban melyik oldalt érdemes belájkolnod, mert nem tudom, mi érdekel (de írd be a hozzászólásokba a bejegyzés végén és segítek neked szuperjó facebook oldalakat találni!). De meg tudom mondani, hogy Magyarországon melyik az a 6 angol tanulással foglalkozó oldal, amelyet be kell lájkolnod, mert segíteni fog neked.

1. Lingwing. Hát, persze, hogy a Lingwing. Hiszen annyi hasznos információ és anyag található itt a blogon is. Hogyan készülj fel az állásinterjúra, hogyan fejleszd a szókincsedet és még rengeteg más. Ha a Lingwinget a Facebookon is lájkolod, mindig értesülni fogsz a legfrissebb posztokról és minden napra fog akadni valami vicces, szellemes vagy elgondolkoztató kép vagy videó.

2. VIP Angol Ingyenes Online Magazin. (A saját Facebook oldalam olyan tippekkel, amit máshol még nem hallottál biztosan). A VIP Angol Magazin néhány héttel ezelőtt indult, de máris találsz itt hasznos cikkeket, szókincsedet fejlesztő infografikákat és az angol nyelvtant magyarázó videókat. Például olyan témájú cikkeket, mint a: Hogyan tanulj angolul Skype-on vagy Hol töltsél le hangoskönyveket. Kicsit feltúrbózzuk az angol nyelvtanulást, az biztos.

3. Szórakoztató Angol. Benne van a nevében. SZÓRAKOZTATÓ. Itt is sok fényképet és viccet fogsz találni. Ahogy Gyöngyvér, az egyik angol tanárom mondaná: sok kicsi sokra megy. :) És ez így is van. Talán nem is gondolnád, de ezek az időrablónak tűnő képek sokszor többet érnek egy angol tankönyvnél.

4. 5 év 5 nyelv. Na ez egy érdekes hely! Bálint, az oldal gazdája kitalálta, hogy 5 év alatt 5 nyelvet fog megtanulni. Egész jól is halad, bár én letesztelném egy külsőssel a végén. :) Ami tetszik Bálint Facebook-oldalában és blogjában, hogy folyamatában meséli el, hogyan birkózik meg egy-egy nyelvi akadállyal. Egy egész kalandregény, érdemes követni.

A végére hagytam a 2 nagyot, mondhatnám a HATALMASAKAT a több, mint 10.000 Facebook rajongójukkal.

5. AngolNyelvTanítás.hu. Viccesek a posztjaik, hasznosak a blogbejegyzéseik. És még szótanuló kártyáik is vannak. Tudsz ennél jobbat?

6. 5 Perc Angol. Az 5 Perc Angol alapvetően egy magazin, amely segít izgalmassá tenni az angoltanulást. Olyan, mintha a Story-t olvasnád angolul és valaki megmondaná neked a szavak jelentését. Szótárazás nélkül.

Minden egyes Facebook-oldalon szórakoztató képeket fogsz találni, amik vagy megnevettetnek vagy nem. DE nem ezek miatt olyan jó ez a 6 oldal, hanem a LINK-ek miatt, mert azok vezet mindig a SZUPER HASZNOS INFORMÁCIÓHOZ. És ez az információ megváltoztathatja az életedet, mert MEGTANULSZ ANGOLUL.

Most szólj hozzá, ha még bírod lélekzettel! :)

A Szerzőről:

A nevem Koltai Anasztázia. A MyEnglishTeacher.eu alapítója vagyok és a V.I.P. Angol Tanárok közvetítője. Szeretek lógni a neten, bringázni és közben olyan számodra hasznos dolgokat megvalósítani, mint a VIP Angol Online Magazin, ahol ingyen tanulhatsz angolul, amikor csak kedved tartja. Szerintem soha ne tartsd magadban a gondolataidat és a kérdéseidet, írj nekem bátran az info@myenglishteacher.eu email címre és együtt kitaláljuk.

Mai bejegyzésünket egy filozófiai (sic) kísérletnek (= középhaladó szinten angolul tudók számára is lenyűgözően érdekes videónak) szenteljük.

A Yale Egyetem tudósai, Jonathan Phillips, Luke Misenheimer és Joshua Knobe a kísérleti filozófia területén végeznek kutatásokat. Ez azt jelenti, hogy filozófiai fogalmakat vizsgálnak tudományos módszerekkel, mert elsősorban azt szeretnék megtudni, hogy az emberek hogyan gondolkodnak a filozófia számára fontos fogalmakról.

Egy kísérletükben a boldogság fogalmát vizsgálták, de nem azt, hogy mit gondolunk a saját boldogságunkról, hanem hogy mitől függ: mi boldognak-e gondolunk másokat. Vagy boldogtalannak. Nagyon érdekes dolgot találtak: csináld meg az alábbi videó boldogság-tesztjét és megtudod! A videó nagyon könnyen érthető. (Vagy be lehet kapcsolni a feliratozást is!)

Az, hogy megtanulsz-e egy nyelvet, főleg rajtad, de nagy mértékben a tanárodon is múlik. Sok nyelvtanulónak viszont fogalma sincs arról, hogy milyen egy jó nyelvtanár, és képesek hosszú hónapokig, akár évekig frusztrálódni ősrégi tankönyvekből tanító, Minek vittem volna kalucsnit magammal, amikor a házvezetőnőm gyermekkori porcleválása amúgy is derűs időt jelzett típusú mondatokat bifláztató, unalmas, motiválatlan és felkészületlen tanárokkal. És még fizetnek is érte! Pedig ha elvárod azt, hogy a pincér ne ordítozzon veled, hogy a 7-es busz 40 fokos hőségben légkondícionált legyen, vagy hogy a zöldségesnél vásárolt alma ne legyen penészes, akkor ugyanúgy elvárhatod azt is, hogy a nyelvtanárod jó legyen. 

A jó (magán)nyelvtanár pedig:

• jól (de valószínűleg nem tökéletesen) beszéli az adott idegen nyelvet. Persze egy jó nyelvtanár is ejthet hibákat, de jó esetben ezeket egy kezdő vagy középhaladó nyelvtanuló nem veszi észre. Viszont nem feltétlenül baj, ha a nyelvtanárodnak magyaros az akcentusa, ha egyébként helyes a kiejtése. (Vagyis: ne dobd ki csak azért, mert a kiejtésén felismerhető, hogy magyar az anyanyelve, de ha többször észreveszed, hogy helytelenül ejt ki vagy hangsúlyoz bizonyos szavakat, szabadulj meg tőle.) 
• lehet, hogy van diplomája. Vagyis a diploma hasznos, de nem elengedhetetlen feltétele annak, hogy valaki jó nyelvtanár legyen. Azt az elméleti tudást, ami a tanításhoz szükséges, bárki elsajátíthatja, nem kell hozzá egyetem vagy főiskola, és egyébként meg gyakorlat teszi a mestert. 
• alkalmazkodik: a szintedhez, az érdeklődésedhez és az egyéni kívánságaidhoz. Vagy ami még fontosabb: nem erőlteti rád a saját érdeklődését. Ha például a nyelvtanárod azt tapasztalja, hogy téged nem érdekel az általa lebilncselőnek talált, laposférgekről szóló National Geographic-cikk, akkor legközelebb nem hoz laposférgekről szóló cikket. Mi több, tüdőscsigákról szólót sem.
• a jó nyelvtanár általában készül az óráira: vagyis tudja, hogy mit fog csinálni. Nem pedig az óra első felében fénymásol, s nem szöszmötöl hosszú percekig a könyvet lapozgatva. De ha netán mégsem tudna készülni (hiszen a nyelvtanár is lehet másnapos, szerelmi bánatos, vagy fájhat a foga) vagy ha nem tud azzal foglalkozni, amivel készült (mert a csoport fele nem jön el, a másik fele pedig fél órát késik, vagy mert a nyelvtanuló otthon felejtette a könyvét, vagy olyan fáradt, hogy sírva fakad a vonatkozó névmásokról szóló feladatok láttán),
• a jó nyelvtanár akkor is kitalál valamit. Vagyis nem tárja szét a kezét kétségbeesetten, hogy akkormostjajőmitcsináljon, hanem képes improvizálni. Mondjuk minimum tart egy jó kis beszélgetős órát. Vagy pillanatok alatt kitalál valami játékot. Vagy szókártyákat gyárt. Vagy mutat valami izgalmasat az interneten.
• stratégiákat is tanít. Tanácsokat ad azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudsz hatékonyabban, önállóan (szavakat) tanulni, szótárt használni, nem tökéletes nyelvtudással kommunikálni, stb.
• nem tud minden szót, de ha mondjuk a nyelvtanulónak a méhészkedés a hobbija, és nem tud mesélni a hétvégéjéről anélkül, hogy ne használná a pergető szót, akkor a tanár utánanéz a következő órára.
• szórakoztató, de nem csak szórakoztat. Kerüljük el azokat a tanárokat, akiknek az óráira végtelen, unalmas és szürke feladatfolyamként gondolunk, de azokat is, akik csak arra használják a nyelvtanítást, hogy bebizonyítsák, mennyire jófejek, menők, viccesek és szellemesek. 
• sokat beszélget veled (természetesen a célnyelven), ugyanakkor ügyel arra, hogy
• minden készséget gyakoroljatok. Tehát nem csak beszélgettek és nyelvtanoztok (a nyelvtani tudás ráadásul nem is készség), hanem olvastok, írtok és szöveget is hallgattok. (Kivéve persze, ha speciális igényeid vannak.)

A nyelvtanítás végső soron mégis csak egy szolgáltatás, sőt nagy üzlet. Tessék hát elvárni a minőséget.

Vannak szavak, amiknek a helyesírását sokan és folyton elrontjuk. Az egyik ilyen legelterjedtebb szó a muszáj. (Egy kis kitérő erejéig jegyezzük meg, hogy a muszáj a német muss sein-ból származik - így már logikusabbnak hangzik, hogy j-vel és nem ly-vel kell írni.)

Az angolban is rengeteg ilyen szó van, én például sokáig a career szó helyesírát voltam képtelen megjegyezni. Most két olyan weboldalt fogunk ajánlani, amely ezekkel a gyakran rosszul betűzött szavakkal foglalkozik. 

Az Oatmeal tökéletesen értelmetlen, munkakerülésre és szókincsfejlesztésre alkalmas kvízeiről szóltunk már - a honlap egy másik bejegyzése, a 10 Words You Need to Stop Misspelling "hasznosabb", de még mindig vicces fejtágító a gyakran helytelenül írt szavakról. 

A Dictionary.com egy játékot, a Miss Spell's Class-t szenteli az efféle szavaknak - mintha tanítónénik és tanítóbácsik lennénk, úgy kell kiválasztani egy füzetlapon a helytelenül írt szavakat és persze ellenőrizhetjük is magunkat. Ez utóbbit a középhaladó szinttől felfelé ajánljuk.

Hajrá, helyesírás!