A nyelvtanulás babonái

Nyelvet tanulni nem csak úgy lehet, hogy tizenhetedjére is megcsináljuk az English Grammar in Use-ból a Present Perfectre vonatkozó feladatokat, vagy hogy mindig megfogadjuk, hogy most már aztán végre kiírjuk a szavakat egy ropogosan friss szótárfüzetbe és bemagoljuk őket. A Lingwing szerint nyelvet tanulni úgy is lehet, hogy közben alig vesszük észre! Ezért ajánlunk sokszor olyasmit, amit amúgy is használ vagy csinál az ember: például böngészgetésre vagy egyszeri megnézésre alkalmas oldalakat, videókat. Ha az ember nem csak tanul, hanem az adott nyelven csinál is valamit, máris könnyebb időt szakítani a "tanulásra".

Filmeket nézni pedig majdnem mindenki szokott. És akkor már miért ne eredeti nyelven, s persze ha szükséges, akkor felirattal? A szikronizálás hívei most lehet, hogy felhördülnek, de tény, hogy a nyelvtanulás fontosságának hangsúlyozói, különböző szakmai csoportok feliratos filmeket követelnek a tévébe is. A Nyelv és Tudomány című portál is foglalkozott már azzal, hogy van-e összefüggés országonként a szinkronizálási szokások és a nyelvtudás között. A cikk szerint ez a kérdés természetesen sokkal összetettebb, hiszen a nyelvtudás függ attól is, hogy kinek mi az anyanyelve. A hollandok köztudottan jól beszélnek angolul, és az is igaz, hogy ott kevés a szinkronizált film, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy nekik könnyű: a holland rokon nyelv az angollal. Viszont az is kiderül, hogy pl. az angollal nem rokon nyelvű, "feliratozó" népek, a finnek és az észtek között is magasabb a nyelveket használók aránya, mint hazánkban.

És aligha tagadná bárki, hogy a nyelvtudásnak jót tesz, ha eredeti nyelven nézünk filmeket. Néhány tipp ezzel kapcsolatban:

• a kezdők is inkább eredeti nyelven, magyar felirattal nézzék a filmeket. A bátrabbak pedig próbálkozhatnak a film eredeti nyelvének megfelelő felirattal: a dvd-ken (a siketek és nagyotthallók kedvéért), de sokszor a tévében (a teletext megfelelő oldalán) ezt is be lehet állítani.
• Magyarországon a mozifilmek jórészét szinkronizálják, de manapság a legtöbb filmnek megy valamelyik moziban a feliratos változata is.
• ha van valami film vagy sorozat, amit nagyon szeretsz, nézd meg többször is. Először magyarul, aztán eredeti nyelven magyar felirattal, aztán az eredeti nyelv feliratával, majd felirat nélkül. Varázslatos érzés lesz, ahogy egyre többet fogsz érteni belőle, még akkor is, ha ezeket a fokozatokat hosszú hónapok leforgása alatt zongorázod végig. És akkor is, ha teljesen kezdő vagy! 
• a sorozatokhoz és filmekhez le is lehet tölteni feliratokat: a Subtitle Online-on például rengeteg nyelven lehet feliratot találni, de persze a Google segítségével is lehet keresni. Töltsd le a feliratot tartalmazó fájlt és másold bele ugyanabba a mappába, mint ami a filmet is tartalmazza. A mai médialejátszók általában már automatikusan betöltik a feliratot.
• Adj magadnak feladatokat filmnézés közben. Pl. határozd el, hogy egy filmben 10 ismeretlen szót vagy kifejezést kell levadásznod, melyeket kiszótárazol. 
• mindez persze angol nyelven a legkönnyebb. Ha kis nyelvet tanulsz, akkor érdemes szétnézni a videókölcsönzőkben (az Odeonban például biztosan akad egy-két grúz vagy szuahéli nyelvű film). És persze az is lehet, hogy az adott nyelven is létezik az Indavideóhoz hasonló oldal, vagy akár online filmkölcsönzés - ekkor a távolság is áthidalható. 

A Word-vine nevű játék kitűnően alkalmas szókincsfejlesztésre. Egyszerű szavakból kell összetett szavak hálózatát megformálnunk - ehhez némi logika és minimális szókincs szükséges, de a játékot kezdők is bátran és hosszas nyüglődés nélkül játszhatják, hiszen a lehetséges szókapcsolatoknak nagyon egyszerűen utnanézhetünk a szótárban! És természetesen több különböző szint közül választhatunk.

Mára egy izgalmas találós kérdés egy nagyon érdekes videó (egyébként reklám) kapcsán:

Ki ez a furcsa fickó, akit "nehezen fogadtak el", akit "gyakran félreértettek", és aki furcsán (de azért érthetően) beszél angolul? Annyit elárulok, hogy W-vel kezdődik a megfejtés!

Nem hiszem, hogy - ha csak nem költözünk külföldre - a szleng ismerete a számunkra szükséges nyelvtudás része kéne hogy legyen, de szlenget tanulmányozni mindenképp szórakoztató és üdítő. Képzeljük el, mit érezhet egy külföldi, és mennyi mindent megtud a magyar közéletről, amikor megérti, hogy mit jelent pontosan és igazán az 'elkúrtuk' kifejezés, vagy hogy milyen élvezettel fedezi fel az igekötőt és a képzőt mondjuk a betangásodik szóban. 

Angol szlenget tanulmányozni is felér egy-egy izgalmas országismereti vagy nyelvészeti kurzussal. Korábban már ajánlottuk a Szlengblog rokonát, Chris Rae szubjektív brit szlengszótárát.

A Double-Tongued Dictionary annyiban tudományosabb, hogy igyekszik hagyományos szótárformát ölteni a szótárakból kimaradó, vagyis nagyrészt szleng szavakból vagy a főleg a sajtóban először felbukkanó, s onnan elterjedő új kifejezésekből. Ilyen például a protestival kifejezés, melyet akkor használhatunk, amikor - és itt egy szubjektív definíció következik - úgy érezzük, hogy a valami ellen tüntetők tüntetés közben jól érzik magukat, pl. lufit vesznek a gyerekeiknek, lacikonyhán ebédelnek vagydoboló embereket hallgatnak. (A legújabb szavak persze feldolgozás alatt állnak, így előfordulhat, hogy definíció még nincs a szóról vagy hogy a szócikk csak egyetlen előfordulást említ, ezért bátorkodtam magam meghatározni a jelentést.)

Új kifejezésekről szól még egyébként a Lingwingen korábban ajánlott Keep your English up to date.

Kevés igazán jó oldal van az interneten angolból (teljesen) kezdők számára, és tény, hogy a Lingwingen is kicsit elhanyagoljuk ezt a témát. Épp ezért nagyon örültem, amikor ráakadtam a magánkezdeményezésnek látszó, nemes egyszerűséggel English for Beginnersnek hívott oldalra.

Az A1/A2 szint szól kezdőknek: itt különböző témákról (család, időjárás, színek, állatok, stb.) vagy nyelvtanokból (igeidők, am/are/is használata, there's/there're, stb) van rengeteg videó, játék és feladat: igazi kincsesbánya. Ha túltesszük magunkat a navigáció kezdetlegességén, nagyon fogjuk élvezni! És már az első angolóra után elkezdhetjük!

A Family témában például különböző kisállatok és a Simpson család mutatkozik be, lehet internetes kincsvadászatot játszani, egyszerű dalocskákat tanulni...

További jópont, hogy a feladatok általában elég összetettek: nem csak a nyelvtant és a szavakat gyakoroltatják, hanem a hallás- és olvasásértésünket is pallérozzák.

Itt az idő, hogy végre nem csak az angolosoknak kínáljunk csemegét: a Canoonetet németül már elboldoguló nyelvtanulóknak ajánlom.

A kezdő oldal egy nagyon informatív egynyelvű szótár. A szócikkek nem csak a szó defenícióját tartalmazzák, hanem utánanézhetünk a szó összes ragozott alakjának, böngészhetünk a szinonimák, a hiperonimák (fölérendelt fogalom: pl. a szék hiperonimája a bútor) és a hiponimák (bennfoglalt fogalom, pl. a szék hiponimája a sámli vagy a hokedli) között, és példamondatok is vannak!

Az oldalon nyelvtani kérdéseknek is utánanézhetünk: a Canoonet egy komplett (rendkívül száraz, de nagyon pontos, alapos) leíró nyelvtant is tartalmaz a szó nyelvtanára (ezen belül szófajok szerint csoportosítva), a szóképzésre, a mondattanra és helyesírásra lebontva.

A Fragen Sie Dr. Bopp pedig egy blog, melyben a címadó professzor nyelvtannal kapcsolatos olvasói kérdésekre ad kimerítő választ.

Köszönet Gergelynek a tippért!

Jó önéletrajz nélkül nincs jó állás, és ez vonatkozik a CV-k nyelvi részére is: itt is pontosnak és egyben tömörnek kell lennünk. Kerülendők az efféle meghatározások (ezekkel tényleg találkoztam!): 

• idegen pincérekkel kommunikáció
• az értés szintjén beszélem az angolt
• konyhanyelven beszélek románul
• turisták felvilágosítása
• többször elkezdtem tanulni angolul

De akkor mit (ne) írjunk be? Hogyan ítéljük meg a szintünket és egyáltalán hogy hívják őket? Mi van, ha nincs nyelvvizsgánk? - Néhány aranyszabály:

1. Ne lódíts. Nagyobb cégeknél szinte biztos, hogy még az interjú vagy a válogatás során tesztelik a tudásod. Kisebb cégeknél pedig a próbaidő alatt derül majd ki, hogy mégsem tudunk golyós csapágyat rendelni emailben vagy hogy nem tudjuk lengyelül azt hazudni a vevőknek, hogy az igazgatónak tárgyalása van - ki akarná újrakezdeni az egész álláskereső cécót?   

2. Nem a nyelvvizsga számít. Talán akad még néhány cég, ahol ragaszkodnak a papírhoz, de a mégoly papírnélküli, bár folyékony nyelvtudás ezekben az esetekben is meggyőző lehet. Egyébként pedig senkit sem érdekel, hogy 1967-ben középfokú szaknyelvi vizsgát tettél szállítmányozási ismeretekből. Csak a valódi nyelvtudás számít a nyelvvizsga megléte vagy hiánya pedig nem feltétlenül tükrözi azt. (Ha mégis beírnád a nyelvvizsgát (ha családi vállalkozás méretű cégekhez jelentkezel, jól jöhet), akkor feltétlenül tedd hozzá a fajtáját, fokát és hogy melyik évben tetted le.)

3. De akkor mit írj be? Általában elég, ha a nyelvet és a szintet közlöd.

4. Na jó, de milyen szintek vannak?

• alapfok: nagyjából tudod követni a társaslgást és alapvető dolgokat te is ki tudsz fejezni. Tehát kb. olyan szinten bírod a nyelvet, hogy mondjuk a céghez érkező nigériai delegációt megkínáld marlenkával és kávéval. Esetleg a családodról is tudsz mesélni nekik.
• középfok vagy társalgási szint: telefonon és írásban is tudsz alapvető ügyeket intézni és ismered (vagy könnyen/hamar elsajátítod) a munkahelyedhez köthető (szak)szavakat. Tehát például tudsz reklamálni akkor, ha a tajvaniak hibás szériát küldtek a fogaskoszorúkból. (Ez persze nem azt jelenti, hogy tökéletesen érted minden szavukat és hogy hiba nélkül beszélsz, hanem hogy meg tudod oldani a feladatot.)
• felsőfok vagy tárgyalóképes nyelvtudás (és nem tárgyalási szint!): az adott nyelven prezentációkat, tárgyalásokat tartasz vagy megbeszéléseken is részt tudsz venni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem a nyelvtudásod hiánya akadályoz meg abban, hogy a céged nevében milliós üzleteket köss. 

5. Általában ennyi elég is. Részletezni a nyelvtudást akkor érdemes, ha óriási különbségek vannak a különböző készségeid között. Ha például kitűnően olvasol spanyolul (mert ismersz még egy-két újlatin nyelvet), de nem beszéled, akkor ezt érdemes megemlíteni. Ilyenkor talán érdemes az Europass formátumot használni, ahol a különböző készségeket részletezni lehet. Esetleg még azt is említheted, ha egy nyelvet jól tudtál, de már régen nem használtad. Ezt hívják passzív nyelvtudásnak, ha beleírod az önéletrajzodba, a munkáltató tudni fogja, hogy könnyen fel tudod eleveníteni, ha szükséges. 

6. Angolul a fluent, good, moderate, basic szavakat használhatod a nyelvtudásod jellemzésére.

Mára egy angol nyelvű, szupercuki videó, melyben egy kislány megkérdezi anyukáját, mit jelent az, hogy szűz. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a videóban az anyuka is... hát cuki. 

Na jó, bevallom, hogy a következő ajánlott oldal csak egy ici-picit alkalmas nyelvgyakorlásra, viszont kitűnően használható egy csipetnyi munkakerülésre és mókázásra. Mint sok-sok jópofa, kreatív, interaktív alkalmazás, a Stress Test is reklám, méghozzá egy utazási iroda reklámja. 

Számítógépünk mikrofonjába a képernyőn megjelenő szavakat kell beolvasnunk, és a hanguk elemzésével egy program megállapítja, hogy mennyire vagyunk stresszesek, azaz hogy... de ez inkább legyen meglepetés, annyit elárulok, hogy az eredményt érdemes lenne elküldeni a főnökünknek!

A tesztet hollandul is lehet játszani.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Szovjetunió, ami az 1980-as évek végén erősen bomlásnak indult, majd hamarosan független országokra szakadt. Csakhogy nem volt ez olyan egyszerű: ha a függetlenség az egyik népcsoportnak kapóra jött, egy másik biztosan ellenezte. Így történt ez Moldáviában is, ahol a román lett a hivatalos nyelv, és felmerült, hogy az új ország egyesüljön Romániával (ahogyan a II. világháború előtt is állt a helyzet). Nem tetszett ez a Moldávia északi részén, a Dnyeszter folyón túl élőknek, akik túlnyomórészt orosz és ukrán anyanyelvűek: kikiáltották a saját, Moldáviától független államukat, a Dnyesztermenti Moldáv Köztársaságot, rövid nevén Transzdnyesztriát (oroszul Pridnyesztrovje). Az "ország" ma is létezik, és bár más állam nem ismeri el, minden országszerű tulajdonsággal rendelkezik, saját fővárosa, pénze, hadserege, rendőrsége, útlevele, kormánya van. És persze elnöke - Igor Szmirnov, az egykori fémipari dolgozó, akit még a szovjet időkben neveztek ki egy gépgyár igazgatójává abba a városba, ahol három évvel később kikiáltotta a függetlenséget, és azóta ő a nép atyja.

Igor Szmirnov ma a korszerűség jegyében naponta frissülő videoblogot vezet, mely különböző élethelyzetekben és témakörökben (oktatás, lakásavató, mezőgazdaság, vallás, gyógyszerészet, sport, művészet, tudomány, technika stb.) mutatja be egy elnök mindennapjait, a videók alatti gomb megnyomásával pedig a teljes szöveg olvashatóvá válik, remek alkalmat nyújtva így a nyelvgyakorlásra.

Bögészni órákig is könnyű, jó mulatást a kuriózumokat kedvelő orosztanulóknak! (Itt például az elnök számonkéri két miniszterét, hogy miért emelkednek minden héten az élelmiszerárak. Ehelyütt vidéki látogatás látható, 1.16-nál uborka-minőségellenőrzéssel, 3:56-nál pedig egy elragadtatott óvodás papának szólítja. Ezen az újabb vidéki látogatáson 1:01-nél egy könyvtáros számítógépet kér, de az elnök eltráfálkozza a dolgot, 10:38-nál váratlanul románul akarja köszönteni az óvodásokat, de viszlátot mond.)

És ha esetleg Transzdnyesztriában járnánk, ne feledjük, hogy a Kvint konyakgyár is ott maradt, igen olcsó és meglepően jó termékekkel.

(Hálás köszönet Andy B-nek a pompás tippért és a videoblog értő kimazsolázásáért!)