A nyelvtanulás babonái

A Taalblad holland tanulóknak szóló e-zine: a cikkek kellemesen (de csöpet sem dedósan) egyszerűek. Inkább azon látszik, hogy nem anyanyelvűeknek készült, hogy a kurzort bizonyos szavak fölé vive előtűnik az adott szó angol vagy francia nyelvű megfelelője és egyéb fontos információk (szófaj, ragozás, stb.) 

A magazin hetente egyszer frissül fontos, közéleti témákról szóló cikkekkel és persze a holland nyelvterületet érintő, nyelvtanulóknak is érdekes inyencségekkel. A múlt héten az egyik cikk a szép tájak mentén vezető bicikliutakról szólt, de a norvég tömeggyilkos, Breivik is téma volt (hogy egy norvég internetes újság bevezetett egy olyan funckiót, mellyel a Breivikről szóló híreket el lehet rejteni). Egy korábbi, egyébként legolvasottabb cikkük a 30 legviccesebb holland névről szól.

És ennél még sokkal többet kínál a Taalblad: nyelvtani tudnivalókat, egy kis mondattant, rengeteg gyakorlófeladatot és a cikkekhez kapcsolódó hallásértéses feladatot. 

Egyszóval, ha valaki egy kicsit tud már hollandul, nagyszerűen fejlesztheti, szinten tarthatja nyelvtudását a Taalbladdal.

Angol nyelvű színházban pallérozódni legalább 3 legyet jelent egy csapásra:

1. nyelvgyakorlás
2. társadalmi esemény és
3. és remélhetőleg katarktikus szórakozás is

A Babilon Nyelviskola színházi éjszakán, április 28-án, Virginia Wolf Nem félünk a farkastól című drámáját nézhetik meg az érdeklődők a MU Színházban, a Turkey Theatre Troupe előadásában. Jegyet rendelni (1200 Ft-os egységáron) itt lehet.

A darab ismertetője:

Végy egy szarkasztikus és csípős nyelvű, a feleségétől és a szakmai sikertelenségétől frusztrált történelem professzort, valamint egy közönséges, a férje sikertelenségéből és alul-motiváltságából fakadó gyűlölettel vezérelt erőteljes nőszemélyt, majd helyezd őket egy bokszringbe egy cselekvésképtelen, ámbár törtető és ambiciózus fiatal kutatóval és az esetlen kis feleségével, aki néha napján felpuffad a kényszeres bonbonevéstől. Adj hozzá egy kis szeszt…még egy kicsit, és talán valami mást is. Hagyjuk az elegyet állni egy kicsit, majd élvezzük mi sül ki belőle.

Mára egy bájos, angol nyelvű (kevés szöveg!) animáció a félénk, de annál bumfordibb és kedves George-ról és Rosemary-ről: 

Sosem felejtem el azt az élményt, amikor az első (nem könnyített) angol nyelvű könyvet elolvastam. Amikor elkezdtem, még magam sem hittem, hogy ennyire jól fog menni, de a regény magával ragadott, beszippantott és a szótárt az első pár oldal után letettem. Kurt Vonnegut Galápagos című könyvéről van szó. Fenomenális érzés volt, hogy el tudtam olvasni angolul, és alighanem a regénynek köszönhettem, hogy megjegyeztem a seal, furry, evolve, cruise, archipelago, stb. szavakat. 

Egyszóval: idegen nyelven olvasni kellemes és hasznos! Persze nem érdemes rögtön Charles Dickensszel próbálkoznunk pre-intermediate szinten, de a jó hír az, hogy ha amúgy is szeretsz olvasni, idegen nyelven szinte biztosan többre vagy képes, mint gondolnád! Kurt Vonnegut könyveit mondjuk upper-intermediate szinttől kezdve ajánlanám. 

És vannak olyan könyvek, amit már akkor is elolvashatunk, ha kb. egy Intermediate tankönyv felén túljutottunk. Ilyen például Mark Haddon könyve, a The Curious Incident of the Dog in the Night-Time. A regény egy autista fiú szemszögéből íródott detektívtörténet, mely a szomszéd kutyájának gyilkosát "leplezi le". Közben persze sok mindent megtudhatunk Cristopherről, a főhősről és családjáról, az autistákról és a nem-autistákról, azaz magunkról. Nagyon izgalmas regény, és mivel Cristopher nem bocsátkozik hosszas természet- vagy bonyolult érzelmi folyamatok leírásába, könnyű olvasni!

A könyvet meg lehet rendelni az Amazonról, de láttam már budapesti, nagyobb könyvesboltokban is. És létezik hangoskönyvben is!

Ha valaki azt a feladatot kapná, hogy a Wikipedia segítségével derítse ki, hogy (mi az a és) hol van Soweto, hányan laknak ott, mennyi az éves középhőmérséklete vagy hogy mi köze hozzá Dr. Albannak, akkor sem lenne nehéz dolga, ha kezdő lenne angolból.

Azaz ha egy kicsit is beszélünk angolul (hát még, ha többet), akkor az internet (ezen belül is persze a Wikipedia) elképzelhetetlenül kiapadhatatlan információforrás. Ugyanis ha valami konkrét kérdésünk van, különösen ha valamilyen adatra van szükségünk, nem kell átnyálazni egy egész cikket (és főleg nem kell megérteni), elég, ha átfutjuk és csak azt a részt olvassuk el, ami nekünk kell. Persze az ügyes kereséshez nem árt csiszolni kicsit a technikánkat és stratégiáinkat. Az online kicskereső játékok (scavanger hunts és webquests) éppen ebben nyújtanak segítséget - és nem mellesleg rengeteg mást is meg lehet tanulni a segítségükkel. Nehéz lenne egyféle használati utasítást adni ezekhez a játékokhoz: videókat vagy képeket kell megnéznünk, információt keresnünk egy belinkelt oldalon. A kérdésekre olykor le tudjuk ellenőrizni a választ, sőt, sokszor csak úgy léphetünk a következő kérdésre, ha helyesen válaszoltunk, de nem minden játék ennyire interaktív. 

Alább néhány efféle játékot mutatunk be ízelítőül, melyeket különböző szinteken lehet használni. (Kezdőknek azokat ajánljuk, melyeket kifejezetten gyerekeknek készítettek.) Az internet pedig kiapadhatatlan forrása további kincskereső játékoknak...

A londoni National History Museum és a National Portrait Gallery nagyon helyes interaktív webquesteket kínál 5-től 16 éves korig (ahol a KS1 jelenti a legkisebbeket és a KS4 a legnagyobbakat) a legkülönfélébb tantárgyakban a művészettörténettől kezdve a matekon át a történelemig.

A Webquest többezer kincskereső játékot tartalmaz, épp ezért nehéz megtalálni a nekünk megfelelőt. A legjobb talán Questgarden részlegén keresünk különböző szempontok szerint (nyelv, cím, tantárgy, korosztály).

Szóltunk már a korábban arról, hogy az idegen nyelvű hangoskönyvek milyen hasznosak lehetnek a hallás- és olvasásértés és a szókincsfejlesztés szempontjából.

A Storyline Online pedig az egyik legkedvesebb vállalkozás ebben a kategóriában: hagyományos módszert ötvöz a legkorszerűbb technikával. Az oldal videóin egy kedves néni vagy bácsi olvas fel egy-egy mesét könyvből. A mesék feliratkozva vannak és a nagymama vagy nagypapaszerű felolvasók a könyv képeit is mutogatják. Egyszóval nagyon könnyű megérteni, kezdőknek is ajánljuk tehát az oldalt.

A szótanulás bűzös ingoványában, a szótárfüzetből való magolás sötét és kilátástalan rengetegében üdítő folt a Papunet szójátéka, melynek segítségével úgy tanulhatunk meg szavakat, hogy közben csinálunk velük valamit. (Márpedig sokkal-sokkal könnyebb úgy megjegyezni a szavakat, hogy valamilyen feladatot végrehajtunk velünk: ha példamondatokat írunk, szinonimákat keresünk, lerajzoljuk őket, stb. Vagy éppen játszunk velük az interneten.)

Ezt a játékot elsősorban kezdőknek ajánljuk. (Bár őszintén bevallom, korábban magam sem tudtam volna kapásból, hogy van angolul a habverő (=whisk).) Elsősorban a háztartárssal és a nyaralással kapcsolatos szavakat tanulhatjuk meg, például oda kell adnunk a csavarhúzót a piros sapkás embernek és rá kell klikkelnünk arra az alakra, aki éppen horgászik. Néhány kattintás, és máris könnyebben emlékszünk a screwdriver, red, cap és a to fish szavakra!

Ez a játék persze nem sokat segít, ha a következő órai szódolgozatra az Angol nyelv kezdőknek című tankönyv 5. fejezetének családdal kapcsolatos szavait kell megtanulnunk, de ki mondta, hogy csak azt kell tudnunk, ami a könyvben van? Főleg, ha játszi könnyedséggel tanulhatunk...

Ki tudja, miért, de előfordulhat, hogy egy napon felébredsz, és arra gondolsz: hmmm... érdemes lenne perzsául/hollandul/ukránul/izlandiul/arabul/szuahéliül tanulni, mert

• kitűnő állásajánlatot kapsz az adott nyelv országában
• különlegesebb pozícióba akarsz kerülni a munkaerőpiacon
• odaszólít a szerelmed
• egyszerűen csak kedvet kapsz jobban megismerni egy kultúrát, és nyelvet tanulni amúgy is jó  

Igen ám, de míg angoltanfolyam akad minden borokban, a kis nyelveken tanító tanárokat sokkal nehezebb előugrasztani... Mai bejegyzésünkben a lengyel példáján keresztül tippeket adunk, hogy általában kihez/mihez fordulj, ha nem világnyelvek tanulásába vágnád a fejszéd. A továbbiakban pedig remélhetőleg külön-külön posztot fogunk tudni szentelni a kis nyelvekkel kapcsolatos hasznos linkeknek. (Küldjetek!)

Érdemes például utánanézni, hogy az adott nyelvnek van-e kulturális intézete Magyarországon. Itt ugyanis gyakran tartanak nyelvtanfolyamot, vagy esetleg tanácsot adhatnak, hogy hol találsz tanfolyamot vagy nyelvtanárt. A lengyel abszolút bingó, de Budapesten van észt, bolgár, cseh, finn, örmény, román, szlovák intézet is. Ha nincs kulturális intézet, keresd meg az adott ország követségének, konzulátusának honlapját: általában sok információt találsz itt is, és akár fel is lehet hívni őket, hátha tudnak segíteni. Érdemes utánanézni, hogy tanítják-e az adott nyelvet magyarországi egyetemen - a tanszékkel felvéve a kapcsolatot szintén kaphatunk hasznos tippeket, nyelvtanárok telefonszámát. 

A lap.hu-s linkgyűjtemények is nagyon hasznosak ilyenkor. Lengyel verzióján is rengeteg nyelvtanulással kapcsolatos oldalt ajánlanak.

Egyébként egyre több nyelviskola foglalkozik kis nyelvek oktatásával, én az Effy-t és a Sotert ismerem, mindkettőben van lengyel. Az előbbibe egyszer jelentkeztem is nyelvtanulóként, és akkor úgy tűnt, hogy ők lényegében tanár-diák adatbázisként funkcionálnak: megpróbáltak összehozni egy csoportot a kívánt nyelven, a nekem megfelelő időben. (Nem sikerült. Persze ha bírja a pénztárcád, egyedül is járhatsz a nyelviskolába, de az általában igen borsos.)

De kereshetsz magántanárt is. Az ePiac adatbáziában jelenleg 3 lengyel magántanár van, a Tanárbázison ugyan nincs egy se, de itt is akadnak kis nyelveket oktatók. És nem kell feladnod azért, mert nem Budapesten laksz: manapság, az internettel játszi könnyedséggel lehet online is nyelvet tanulni - és itt a határ már igazán a csillagos ég -, én például tanítottam Svájcban élő magyar házaspárt hollandra, és voltak olyan órák, melyeket Bukarestből tartottam meg.

Az általános tapasztalatom az, hogy kis nyelvet könnyebb egy közvetítő idegen nyelven (ami legtöbbször az angol) tanulni, tehát konkrét, a nyelvtanulással kapcsolatos hasznos linkeket, könyveket nagyobb eséllyel találunk angol nyelven. Érdemes hát Polish-ra guglizni!

Ez a hét a játékoké: alább két angol nyelvű, izgalmas kalandjátékot ajánlunk. 

A kalandjátékok egyik fajtájában egy-egy szituáció leírását kapjuk két vagy többféle döntési lehetőséggel. Minden egyes döntésünk egy újabb szituációhoz vezet, ahol újra döntenünk kell, egészen addig, amíg a játékot meg nem nyerjük vagy el nem veszítjük. És hát miért ne játszhatnánk ehhez hasonló játékot angolul? Hiszen idegen nyelven olvasunk, közben szinte észrevétlen új szavakat tanulunk és nagyon jól szórakozunk!

A Haji Kamal elnevezésű játékban például Afganisztánban állomásozó katonák helyében kell döntéseket hoznunk: el kell nyernünk egy helyi vezető, Haji Kamal jóindulatát. Ha akarjuk, a döntésekhez végighallgathatjuk két társunk véleményét - vagyis a játék ráadásul a hallásértés gyakorlására is jó!

A Discovery hasonló kalandjátékában pedig a vadonba "vetnek" minket, és el kell döntenünk például, hogy először vizforrást keresünk-e vagy valami emberlakta települést, vagy hogy közeledünk-e a békésen legelésző elefántcsordákhoz. Közben pedig videók, magyarázatok segítik a döntéseinket - nagyon sokat lehet tanulni tehát a természetről. Mondjuk nem hiszem, hogy közülünk sokan kerülnek abba a helyzetbe, hogy friss elefántürülékből kell a vizet kinyernünk, de a dolog vitathatatlanul érdekes és izgalmas.

Az alábbi oldalak igazából angol anyanyelvű gyerekeknek oktatási céllal készültek. Nem meglepő hát, hogy "gyerekesek" - olykor azt kell kitalálni, hogy megegyük-e, amit anyukánk mond, és hogy mennyi 4x8. De pont ezért kitűnően használhatók nyelvtanulásra: hiszen a szövegkörnyezet, az oldalak interaktivitása és előzetes tudásunk sokat segít, hogy egy-egy új szó jelentését kitaláljuk. Szóval majdnem olyan jól szórakozunk böngészgetés közben, mintha kedvenc számítógépes játékunkkal játszanánk, és ezalatt (nyilván!) fejlődik a nyelvtudásunk.

A Tales of London-ban a város 20. századi mindennapjaiba pillanthatunk bele. Lehetsz munkásgyerekek a századelőn, élhetsz polgári családban a második világháborúban vagy lázadhatsz a Thatcher-korszakban. Kvízek és interaktív térkép is tartozik a játékhoz. 

A Virtual Forest Challenge környezetvédelmi problémákról szól: otthon, az iskolában, vásárlás közben felmerülő kérdésekre kell válaszolni, és természetesen a "legzöldebb" válasz a nyerő.

A Herod's Lost Tomb a National Geographic játéka, melynek demó verziója érhető el online. A régészkedéssel körített figyelemjátékban (mely típusról és a szókincsre való hatásáról korábban már írtunk) római kori tárgyakat kell megtalálnunk.