A nyelvtanulás babonái

Közeledik a nyelvtanulás kérdéseivel kapcsolatos döntések szezonja, összefoglaltuk hát, mik a nyelviskola és a magántanár előnyei és hátrányai.

A nyelviskola hátrányai

• a nyelviskola nem alkalmazkodik hozzánk sem időben, sem térben és a nyelvtudás szintjében, hiányosságaink tekintetében is legfeljebb csak hozzávetőlegesen
• ha már egyszer befizettünk egy nyelvtanfolyamot, ritkán van visszaút - ha csapnivalóan rossz a tanár, vagy hirtelen világkörüli utazást nyertünk és emiatt nem akarjuk befejezni a tanfolyamot, általában nem, vagy csak rengeteg utánajárással kaphatjuk vissza pénzünket
• könnyen előfordulhat, hogy olyan emberekkel kerülünk egy csoportba, akikkel - életkori sajátosságok vagy a közös érdeklődés hiánya miatt - egyszerűen nem tudunk mit kezdeni. Én egyszer például folyton egy 16 éves gimnazista fiúval voltam párban, aki kizárólag a fingik, fingás szavakat tartalmazzó példamondatokat szerette: nem feltétlenül az én stílusom...
• ha valaki bátortalan vagy egyszerűen nem a szavak embere, hátrányba kerülhet a csoport szócséplő vagy bekiabálós rétegéhez képest.

A nyelviskola előnyei

• sokkal, de sokkal olcsóbb, mint a magántanár 
• a csoportos tanulás szinesítheti az órákat:
• egyrészt nem csak a nyelvtanárral, hanem más, (érdekes) emberekkel is találkozhatunk.
• másrészt izgalmas játékokat játszhatunk vagy bonyolultabb szituációkat kell megoldalnunk. Gondoljunk arra, hogy rengeteg élethelyzetben nem csak két ember beszélget - egy tárgyaláson, megbeszélésen vagy bulin minimum 2-3 emberrel kell megosztani gondolatainkat. Ezeket az élethelyzeteket könnyebb csoportban gyakorolni.
• a jó csoportdinamika motiválhat minket - sokkal cikibb bevallani, hogy nincs kész a leckénk, ha mindneki másnak meg igen, és van kihez mérni a teljesítményünket.

A magántanár előnyei

• valószínűleg könnyedén találhatunk olyan magántanárt, aki helyben és időben alkalmazkodik hozzánk. Ha például Békásmegyeren lakunk és pincérként Rákospalotán dolgozunk, akkor is találhatunk olyan tanárt, aki nem csak az esti óránkban és a munkahelyünk felé valahol félúton áll a rendelkezésünkre. 
• a magántanárt könnyebb lecserélni, ha nem vagyunk vele elégedettek. (És ezt tegyük meg bátran!)
• a magántanárnak elvileg kutyakötelesége a szintünkhöz, érdeklődési területünkhöz alkalmazkodni, gyengeségeinket felmérni, azokra nagyobb hangsúlyt fektetni, stb. Ha például búváriskolát akarunk nyitni Ecuadorban és kizárólag a hárombetűs szavak megjegyzése okoz nehézséget, akkor jó esetben a magántanárral búvárkodással kapcsolatos blogokat olvasgatunk és hárombetűs szavakat gyakorlunk az óra egy részében. 

A magántanár hátrányai

• sokkal drágább a tanfolyamhoz képest (igaz, ha jól kihasználjuk a lehetőséget, és rövidebb időn belül jutunk el ugyanahhoz a célhoz, a ráfordított összeg megtérülhet)
• a magántanárral való tanulás - különösen ha kiismertük az illetőt - unalmassá válhat: mindig ugyanaz a lemez, mindig ugyanaz a hozzáállás, vélemény...
• elég, ha csak a magántanár kiejtését, beszédsebességét és kommunikációs stílusát szokjuk meg. A valóságban pedig kommunikálnunk kell morcos, nehezen szóra bírható, lengyel akcentusú; a brit kiejtést affektálva utánzó; agresszíven beszólógatós, esetleg előzékenységével idegesítő emberrel. 

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy egyénileg változó, kinek mi a jobb: a nyelviskola vagy a magántanár. Ha nem hajt minket a tatár a diplomához szükséges nyelvvizsga felé, ha szívesen és örömmel beszélgetünk másokkal, ha nem küzdünk tanulási nehézségekkel és ha nem kell speciális szaknyelvet elsajátítanunk, nyelviskolában is ugyanolyan jól megtanulhatunk egy idegen nyelvet. Más esetben valószínűleg hatékonyabb megoldás, ha magántanárhoz fordulunk. Kis nyelvek esetében pedig sokkal nehezebb az időbeosztásunknak és szintüknek megfelelő nyelvtanfolyamot találni, ebben az esetben isjobb, ha magántanárhoz fordulunk. 

Röviden: szinte semmire. Kifejtve: a nyelvvizsga semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy képes voltál a BME, az ITK-ORIGO vagy az Euro nyelvvizsga feladatait megfelelő szinten megoldani. Ha egy nyelvvizsga birtokában vagy, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ettől képessé válsz arra, hogy megértsd az angolt nápolyi akcentussal beszélő, pompeii idegenvezetőt, hogy telefonkonferencián csevegj a nemrég bevezetett számlázási program előnyeiről és hátrányairól, vagy hogy egy külföldi egyetemen idegen nyelven írj meg egy szemináriumi dolgozatot.

Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a(z idegen) nyelvet az életben használjuk, a nyelvvizsga pedig mesterséges szituáció. A nyelvvizsgák persze egyre inkább igyekeznek áthidalni ezt a különbséget - több-kevesebb sikerrel. Hiszen (és már középfokon) még mindig tele vannak olyan típusú kérdésekkel, amelyekben például a Future Perfect Continuous helyes használatáról (By the time he gets here I'll have been waiting for him two hours - 'Mire ideér, már két órája fogok rá várni') kell tanúbizonyságot adni - míg fél kezemen meg tudnám számolni, hogy jómagam valós élethelyzetben hányszor folyamodtam ehhez az igeidőhöz.

Tulajdonképpen már az is árulkodó, hogy a nyelviskolák és persze a magántanárok is - különböző tanfolyamokat indítanak a különböző típusú nyelvvizsgákra való felkészítésre. Ideális esetben minden előzetes gyakorlás nélkül kéne tudnunk levizsgázni, nem? Ebből is látszik, hogy a nyelvvizsga nem csak a valódi nyelvtudásról, hanem a vizsgarutinról és a tesztmegoldási stratégiákról szól, és a szóbelin arról, hogy mennyire tudunk talpraesetten viselkedni stresszes helyzetben, nem blokkolunk-e le, stb. 

Az életre hasonlító nyelvvizsga mondjuk valami olyasmi lenne, hogy leütik vagy elaltatják a vizsgáztatót, aki egy idegen országban ébred fel, minimális készpénzzel a zsebében, s ha néhány napon belül hazatalál, megkapja az alapfokút. Középfokú nyelvvizsgán el kéne mennünk moziba a külföldi haverjainkkal és utána meg kéne innunk velük egy sört, miközben kitárgyaljuk a filmet. A felsőfok pedig az lenne, ha el tudnánk végezni egy szakmai tanfolyamot vagy egy szemesztert az egyetemen a megfelelő idegen nyelven való képzésben.

Ezek persze eléggé vad és megvalósíthatatlan ötletek. És nyelvvizsgákra valószínűleg még sokáig szükség lesz. Szükség van rá már csak a diplomához is - jómagam nem ezt tartom a legszerencsésebb módszernek arra, hogy az embereket idegennyelv-tanulásra ösztönözzük, különösen úgy, hogy az általános- és középiskolai nyelvoktatás még mindig hatalmas problémákkal küzd. (A diplomához szükséges nyelvvizsgáról, a különböző álláspontokról lásd a Nyelv és Tudomány nagyszerű, összefoglaló cikkét.) Gyakran a munkáltatók is kérik a nyelvvizsgát - ami szintén botorság lehet, hiszen gondoljunk bele, melyik jelentkező jobb: Juci néni, aki 1985-ben letette a felsőfokút, de azóta egyáltalán nem használta a nyelvet, vagy Ica néni, aki ugyan soha nyelvvizsga közelébe sem szagolt, de az előző munkahelyén befizették tanfolyamra, és az így megszerzett tudását használni is kénytelen volt? A nagyobb cégeknél egyébként éppen ezért interjúztatják a jelentkezőket idegen nyelven is, és teljesen hidegen hagyják őket a nyelvvizsga-bizonyítványok fénymásolatai.

Mindent összevetve: csak akkor nyelvvizsgázz, ha muszáj. S ha nincs nyelvvizsgád, nem jelenti azt, hogy az adott idegen nyelvnek csak másodrendű beszélője lennél.

Korábban már bemutattunk a Dvolver online rajzfilmkészítő programját, sőt még versenyt is hirdettünk olvasóink között.

A Lingwing újra ihletet kapott, és bár az alapötlet nem, a kivitelezés teljes egészében az övé. Az egyesült államokbeli, szépséges Natasha szívesen megismerkedne Jánossal, aki, úgy tűnik, tud is angolul. Valami mégsem jön össze... Meglepetés-rajzfilm a hajtás után!

Azt beszélik, hogy a vizsgázók egy részének mindenképpen meg kell buknia a nyelvvizsgán, mert a vizsgaközpont így többször is beszedheti a vaskos díjat. Ehhez nem is kell más, mint egy rosszindulatú vizsgáztató, aki szándékosan olyat kérdez a szóbelin, amit a vizsgázó nem tud. Tényleg gonoszak a vizsgáztatók, és igaz, hogy a nyelvizsga egy valóságos vérfürdő?

Röviden szólva: nem. Az viszont könnyen előfordulhat, hogy hiába készülsz, mégsem teszel sikeres vizsgát, mert nem sikerül "ráhangolódnod" a vizsgáztató gondolataira. Ha megbuksz, elsősorban magadat kell okolnod. De kik a vizsgáztatók (és mit akarnak tőled)?

Mondanom sem kell, hogy holland szótárakból korántsem vagyunk úgy elkényeztetve, mint angol online-ból. Ami a például a

papíralapú szótárakat

illeti, a választék igen szűkös. Létezik például Zugor István holland-magyar és magyar-holland kisszótára, ám ezeket 1968-ban és 1979-ben adták ki, képzelhetjük, hogy mennyire elavultak. Az Akadémiai Kiadó nemrég újból megjelentette őket, ám a 21. századhoz méltóbb köntös, az új borító ne tévesszen meg senkit: a szótár anyaga nem változott, hiszen a szerző, Zugor István 1984-ben meghalt, tehát nem valószínű, hogy update-elt volna. Én elég hamar kinőtem ezeket a szótárakat, arra viszont határozottan emlékszem, hogy a segítségükkel sehogyan sem tudtam Dezső jól néz ki mondatot hollandra fordítani, ellenben a tőgygyulladás szót megtaláltam.

Sokkal inkább ajánlanám tehát a középszótárakat: az Akadémiai Kiadó Magyar-holland szótárát és a Grimm Kiadó Holland-magyar szótárát. Az áruk persze borsos, de - mint ahogy arról egy korábbi bejegyzésben már volt szó - a szótárak esetében fokozottan igaz, hogy a minőséget meg kell fizetni. Ha körülnézünk antikváriumokban és szerencsével járunk, néhány ezer forintot le lehet faragni az árból. És persze addig is maradhatunk a kevésbé pontos és sokszor nem eléggé felhasználóbarát

online kétnyelvű szótárnál,

a magyar-holland és holland-magyar SZTAKI-nál is. A SZTAKI-nak persze nincs több baja, mint a legtöbb online szótárnak általában: kissé nehéz megkülönböztetni a különböző szófajokat, nem mindig tartalmazza a rendhagyó alakokat és szövegkörnyezet hiányában nehéz belőni, hogy melyik szóra van szükségünk. Viszont ha jól beszélünk egy másik idegen nyelvet, például angolt vagy németet, használhatunk e nyelveken írt szótárokat is. Angolból egész jó a Look Way Up holland szótára, a németeseknek pedig az Uitmuntend és a Babylon szótárát ajánlanám. A Mijn Woordenboek angolul, németül, franciául és spanyolul is elérhető, előnye az, hogy nem csak a szavak megfelelőjét tartalmazza, hanem a kérdéses szó szinonimáit és a szóval kapcsolatos köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseket.  A Langtolang szótárai pedig rengeteg nyelv variációban léteznek, de a kisebb nyelveken természetesen itt is hiányosabb a szótár anyaga. A haladóbbaknak így inkább az

egynyelvű online szótárakat

ajánlom a legmelegebben. Például a Van Dale (ami körülbelül a magyar Akadémiai Kiadónak felel meg) értelmező szótárát. Az Encyclo pedig azért zseniális, mert nem egy szótár, hanem különböző szótárak gyűjtőlapja, tehát ha egy szóra keresünk, szinte az összes lehetséges szótár találatát kiadja!

Végezetelül egy rímszótár arra a nem is minimális valószínűséggel bekövetkező esetre, ha holland nyelvórán, Mikuláskor verset kell írnunk.

A mai bejegyzésben azoknak az angolul tanulóknak ajánlunk két oldalt, akiket érdekel a Business English.

A BBC Learning Englishről többször esett már szó, ajánlottunk már nagyon jópofa, szókincs- és szótárazásfejlesztő játékot, trendi és új szavakról szóló feladatgyűjteményt, nagy kedvencünk, a Dilis Tanár is a BBC-ből pattant ki, és a BBC oldalán található a világ egyik legjobb álláskeresést segítő anyaga. A BBC a Business English terén sem vall szégyent. A Talking Business-en minden megtalálható, mi szem-szájnak ingere: telefonálással, meetingek és tárgyalások lebonyolításával és prezentációk tartásával kapcsolatos hasznos szavak, kifejezések, feladatok.

Más jellegű az Economist Daily Chart sorozata, hiszen nem nyelvtanulóknak készült. Azért ajánlom mégis, mert ez a "mindennapi betevő" mindig egy áttekinthető, rövid szövegből és egy grafikonból áll, melyek kölcsönösen segítik a megértést. Nagyon sok új szót lehet belőle tehát tanulni és érdekes, aktuális adatokról szól, például a legtöbb forgalomban lévő hamis pénzfajtákról, a CEO-k elbocsátási adatairól világszerte, vagy éppen a világ legnagyobb olajfoltjairól. Érdemes tehát akár minden nap benézni ide, hiszen pár perc, és máris tanultunk valami hasznosat és izgalmasat!

A kalandjátékok egyik fajtájában egy-egy szituáció leírását kapjuk két vagy többféle döntési lehetőséggel. Minden egyes döntésünk egy újabb szituációhoz vezet, ahol újra döntenünk kell, egészen addig, amíg a játékot meg nem nyerjük vagy el nem veszítjük.

Miért ne játszhatnánk ehhez hasonló játékot angolul? Hiszen idegen nyelven olvasunk, közben szinte észrevétlen új szavakat tanulunk és nagyon jól szórakozunk!

A Haji Kamal elnevezésű játékban például Afganisztánban állomásozó katonák helyében kell döntéseket hoznunk: el kell nyernünk egy helyi vezető, Haji Kamal jóindulatát. Ha akarjuk, a döntésekhez végighallgathatjuk két társunk véleményét - vagyis a játék ráadásul a hallásértés gyakorlására is jó!

A Discovery hasonló kalandjátékában pedig a vadonba "vetnek" minket, és el kell döntenünk például, hogy először vizforrást keresünk-e vagy valami emberlakta települést, vagy hogy közeledünk-e a békésen legelésző elefántcsordákhoz. Közben pedig videók, magyarázatok segítik a döntéseinket - nagyon sokat lehet tanulni tehát a természetről. Mondjuk nem hiszem, hogy közülünk sokan kerülnek abba a helyzetbe, hogy friss elefántürülékből kell a vizet kinyernünk, de a dolog vitathatatlanul érdekes és izgalmas.

Kedves Olvasók!

Amíg Lingwing és Wing mester nyaral, s így nem tud új bejegyzésekkel kedveskedni, korábbi, nagy sikerű posztjainkkal jelentkezünk a szokásos időben, a munkahét elején és végén. A Facebookon viszont nem állunk le teljesen.

Augusztus utolsó hetében pedig újult erővel látunk neki!

A Lingwing már régóta olimpiai lázban ég, és most egy külön bejegyzést szentel a londoni játékokkal kapcsolatos, angol nyelvű, tanulásra is alkalmas oldalaknak. 

Kezdjük a kályhától, azaz az Olimpiával és sporttal kapcsolatos szavakkal. A Word hurdles-ben (a hurdle gátat, gátfutást jelent) egy panda bőrébe mezébe bújunk és ki kell választanunk három lehetséges válasz közül, hogy melyik sportot ábrázolja a rajz. Kevésbé cuki, de hasonló, a sportok neveit gyakoroltató játékok találhatók az ESOL Courses oldalán. A Learn English Feel Good is kínál általában az Olimpiával kapcsolatos szókincsfejlesztő játékot, és a sportok angol elnevezéseit is lehet gyakorolni itt és itt. Haladóbbak az English Clubon találhatnak rengeteg, nem csak olimpiai sportokkal kapcsolatos kvízeket.  

A Guardian rengeteg interaktív anyagot gyűjtött össze a legkülönfélébb témákban, melyekkel - főleg, ha elvetemült sportrajongók vagyunk - már középhaladó szinten is probálkozhatunk. Egyik kedvencem (és talán a legkönnyebb) a retró stílusú Could you be a medallist? című program, mellyel kideríthetjük, hogy bizonyos számokban, például 100 méteres síkfutásban elért eredményünkkel nyerhettünk-e volna valaha olimpiai érmet. Sőt, le is játszhatjuk a konkrét versenyt - ahol nagyon szépen meg lehet figyelni, hogy milyen ütemben javultak az eredmények.

Az olimpiai versenyszámokról is kínál interaktív anyagot a Guardian, ezek közül most a vízilabdát linkelem ide, nem is kétséges, hogy miért. Hajrá fiúk!!

Nagyon szép, különleges olvasnivaló az Olympic bodies: az angol olimpiai csapat tagjai mesélnek arról, hogy mit tettek/tesznek a testükkel azért, hogy indulhassanak a legjobbak között. 

Végezetül egy filozófikusabb oldal. A Virtual Exhibition - Heroes azt mutatja be, hogy az olimpiai játékok bajnokai, "hőstípusai" hogyan változtak az ókor óta.

Jó szurkolást!

Az év elején egy bejegyzésben lelkesedtünk a La Guinguette nevű francia nyelvtanító weboldalért, amelynek archívuma száznál jóval több hangfájlt, podcastot tartalmaz, amik a weboldalon ingyen meghallgathatók, írott formájuk elolvasható, sőt legtöbbjük precíz angol fordítással is rendelkezik. A szövegek kiválóan alkalmasak szókincsbővítésre és a hallásértés javítására, ami a legtöbb nyelvtanuló számára franciául különösen nagy kihívás. Vannak azonban az oldalnak fizetős szolgáltatásai: évi 55 euró fejében letölthető közel kétszáz hangfájl és szöveges változatuk, valamint 108 kezdő, középhaladó és haladó szintű nyelvlecke. A mennyiség impozáns, de vajon megéri-e a magyar nyelvtanulónak, hogy előfizetést vásároljon?

Ami a 108 nyelvleckét illeti, angoltudás nélkül fel se merüljön bennünk, hogy a Guinguette segítségével megtanulunk franciául - a kezdő nyelvleckék jószerével csak angol és francia jelenségeket vetnek össze, néha már-már bután lelkesítő angol magyarázatokkal ("French is not very far from English"). A középhaladó nyelvleckék nyelve azonban már kizárólag francia. Szeretjük az egynyelvű tananyagokat, mert a tanulót "anyanyelvi környezetbe" helyezik, azonban nem mehetünk el amellett, hogy a középhaladó diák nem okvetlenül érti meg a Guinguette középhaladó szintű magyarázatait, ami hasznosságukat - tanári segítség igénybe vétele nélkül - kérdésessé teszi.

A Guinguette nyelvleckéi azonban hirtelen és némiképpen váratlanul igen hasznossá válnak a haladó tanuló számára. Ezek a leckék ugyanis már nem a tankönyvi nyelvtant igyekeznek megtanítani, hanem olyan nyelvi és stilisztikai jelenségeket mutatnak be, amikkel a beszélő a nyelv használata során óhatatlanul találkozik. Például: hogyan írjunk formális ("Je ne sais comment vous remercier pour l'accueil si chaleureux que vos m'avez réservé") és baráti ("Tu peux pas savoir ce que je suis impatient de te revoir") levelet? Mi a különbség a "des autres" és a "d'autres" között, és mikor használjuk az utóbbit? Mi a jelentésbeli eltérés a "nouveau" és a "neuf" között? Ezeket a nyelvi jelenségeket, szemben a sok tankönyv által unalomig szajkózott nyelvtannal, általában tényleg célszerű ismernie annak, aki ad magára.

Az oldal taktikai atomfegyvere azonban az, hogy ha fizetünk, a kétszáz, korábbi bejegyzésünkben már említett podcast letölthetővé válik (ha nem fizetünk, csak webkapcsolattal érhetők el), és telefonunkon, mp3-lejátszónkon bárhová magunkkal vihetjük őket, hallgathatók kocsiban, futás közben, postán sorban álláskor. Ezek a hanganyagok nagyon jók, és kiválóan alkalmasak az elveszett franciatudás felfrissítésére, gyors, munkás felkészülésre munkavállalás vagy utazás előtt. A szorgalmas, egyedül tanuló haladó számára a podcastok és a nyelvleckék együttesen mintegy 15 000 forintos ára (körülbelül háromszor másfél óra magántanárnál) bőven megéri, főleg, hogy rejtélyes okoknál fogva előfizetők számára minden nyelvlecke letölthető egyetlen pc-s szoftverben is, ami azt jelenti, hogy az egyéves előfizetési díj merőben elvi, hiszen igazából minden anyag örökké a miénk marad.