A nyelvtanulás babonái

Elég volt abból, hogy néhány elterjedt tévhit miatt azok sem tanulnak meg idegen nyelven, akik könnyen megtehetnék. Gyakorló nyelvtanárok vagyunk, azért írjuk ezt a blogot, hogy te megtanulj. Meg ezer apró cikk, amivel egyszerűbb a nyelvtanulás. Kapcsolat: lingwingblogKUKACgmail.com

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Revizor - a kritikai portál

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

akcentusok (1) albán (1) állásinterjú (3) álláskeresés (6) amerikai angol (4) ámítás (2) angol (185) baszk (1) bbc learning english (13) beszéd (1) brazil portugál (1) business english (4) chat (4) cikk (1) cseh (2) cuki (2) cv (2) dalszöveg (3) dán (3) egynyelvű szótár (1) érdekesség (11) érdekes adatok (4) eszperantó (1) észt (1) film (5) filozófia (1) finn (3) foci (1) fordítás (1) fordítógépek (1) francia (15) görög (4) haladó (121) hallásértés (86) hamis barátok (7) hangoskönyv (7) héber (1) helyesírás (9) hibák (2) hírek (15) holland (23) húsvét (1) idioms (2) időhiány (1) igeidők (2) ingyenes (2) ír (2) írás (2) irodalom (7) izlandi (2) japán (4) játék (47) karácsony (3) katalán (1) kezdő (88) kiejtés (17) kifejezések (1) kínai (3) kismamák (1) kis nyelvek (18) költészet (1) könyv (10) középhaladó (130) központozás (2) kvíz (3) lengyel (2) linkek (1) menő (1) mese (2) mikulás (1) mindennapi betevő (10) mindennapi élet (8) minden nyelv (17) motivációs levél (1) német (17) norvég (4) nyaralás (1) nyelviskola (3) nyelvtan (19) nyelvtanár (4) nyelvvizsga (2) olasz (10) olvasásértés (64) online nyelvtanulás (1) orosz (9) orosz nyelv (1) podcast (6) portugál (7) program (5) rajzfilm (4) regiszter (1) reklám (1) részlegesen hamis barátok (2) román (3) shakespeare (3) sorozat (2) spanyol (13) sport (1) svéd (5) számok (1) szerb (1) szleng (2) szókincs (5) szókincsfejlesztés (111) szótanulás (2) szótárak (15) szótárazás (16) tanár nélkül (1) ted (4) tévhitek (34) tippek (40) török (2) történelem (1) ukrán (1) unaloműző (71) usa (1) utazás (5) versek (2) vicces (80) videó (75) zene (16) Címkefelhő

A férfi és a dunsztosüveg - avagy az aktív és a passzív szókincs rejtelmeiről

2011.03.18. 09:34 - lingwing

Címkék: szókincs tévhitek szókincsfejlesztés minden nyelv

Ha nyelvet tanulunk, szinte mindennapos az a (kudarc)élmény, hogy beszéd közben egy adott szó nem jut eszünkbe. Ilyenkor a tanítványaim gyakran magukat hibáztatják, legszívesebben a falba vernék a fejüket, s miután megtudják, melyik szót keresték, azt dünnyögik, hogy: de hát ezt ismerem! vagy: de hát vagy húszszor láttam már leírva! Pedig legtöbbször teljesen természetes jelenség áll a dolog háttérében:

  • előfordulhat, hogy valami hirtelen blokkolja az agyat – ami bárkivel (még egy nyelvtanárral is!) előfordulhat, hiszen olykor magyarul sem jut eszünkbe egy szó.
  • gyakran pedig az adott szó csak a passzív szókincsünkben van benne, az aktívban nem. 

Mindenkinek van aktív és passzív szókincse, méghozzá minden nyelven, amin (egy picit is) beszél, vagyis az anyanyelvén is. Az aktív szókincsükbe azok a szavak vagy kifejezések tartoznak, melyeket képesek vagyunk magunktól kimondani, például a csatorna, a beképzelt és a dumál. A passzív szókincsükbe pedig azok a szavak tartoznak, melyeket sosem mondunk vagy mondanánk ki, viszont hallva vagy olvasva értjük őket. Ilyen lehet például az eszkimócsók, a kikupálódik és a fickós. (Ilyen lehet, vagyis előfordulhat, hogy némelyik olvasónk épp ezekkel a szavakkal fekszik és kel, tehát ezek a szavak az aktív szókincsük részét alkotják.) Kézenfekvő, hogy a passzív szókincsük nagyobb: sokkal több szót ismerünk, mint amennyit használunk!

Az aktív és a passzív szókincsünk természetesen folyamatosan változik, köztük nagy az átjárás. Ha például valaki elkezd Jókai-olvasókörbe járni, könnyen lehet, hogy passzív szókincséből az aktívba vándorol a hagymázos önkívület és a pallér. Sőt egyes tanulmányok szerint van szunnyadó szókincsünk, ami teljesen logikus: aligha hiszem, hogy valaki úgy érezné, ne tudná a kakis pelenka vagy a büfiztet szavakat kimondani, ellenben szinte biztos, hogy ha nincs éppen kisgyermeke, nem használja sűrűn ezeket a szavakat.

Nincs ez másként idegen nyelven sem. Nem érdemes tehát bosszankodni azon, hogy egy adott nyelven lényegesen nagyobb a passzív, mint az aktív szókincsünk. Ez olyan lenne, mintha azon gyötrődnénk, hogy miért van tíz ujjunk vagy miért nő haj a fejünkön (legalábbis egy darabig). Így, ilyen „gazdaságosan” van a rendszer kitalálva – ha a túlélő szintet nézzük, feltétlenül szükségünk van a víz, a fizet és a szép szavakra, de (amennyiben nem mi vagyunk Lady Gaga színpadépítő munkásai) mi szükségünk lenne arra, hogy mikrofonállvány? Ha mégis életmentőnek bizonyulna a szóban forgó tárgy, még mindig körül tudjuk írni. 

Arra pedig, hogy milyen módszerekkel növelhetjük aktív szókincsüket, és hogy mekkora szókincs kell bizonyos nyelvi szintekhez, később még visszatérünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://lingwing.blog.hu/api/trackback/id/tr422190998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mig8 (törölt) 2011.03.20. 18:34:02

Erre mondják azt, hogy tanuljuk meg másképp mondani, vagy körülírni.

Nekem sokszor az okoz gondot, hogy megértsem a hallott szöveget. Az anyanyelviek nekem sokszor túl gyorsan, vagy nem tisztán beszélnek. Akik meg második nyelvként beszélik az angolt... - de ez utóbbi gondolom érthető. (És a legfurcsább, hogy ha látom ugyanazt a szöveget leírva, akkor gond nélkül megértem.)

He erre tudnátok vmit javasolni, az jó lenne.

lingwing 2011.03.21. 18:55:38

kedves mig8,
amit te említesz, az másfajta probléma - teljesen természetes az is, hogy a hallott szöveget nehezebben érted, hiszen ha a hallott szöveget mindig gyorsabban kell befogadni, ha olvasol, akkor a szemed visszafuthat arra a részre, amit nem értettél, stb.

szóval mindig is jobban fogsz tudni olvasni, mint hallásérteni :), ezen nem tudsz segíteni, de a hallásértést persze gyakorolhatod, keresd a blogon a "hallásértés" címkéjű cikkeket! és persze majd még jövünk új bejegyzésekkel.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.22. 13:11:39

@mig8: valószínűleg azért nem jó nálad a hallott szöveg értése, mert nem ismered elég alaposan a kiejtési jelenségeket. Az (angol) anyanyelviek sok szót elsorvasztanak (have -> höv, must -> m(ö)sz(t), will->w(ö)l), hangokat ejteni ki (kiss her-> kiss 'er), szavakat fűznek egybe szünet nélkül, átszótagolnak (hear it -> hea Rit, eat it-> í tit). Mikor hallod, nem tudod a nagy folyamból szétválogatni a szavakat, mert a Hunglishhoz szokott idegrendszered azt várja, hogy majd külön mondják a szavakat (úgy ahogy te), teljes hangértékkel, és még szüneteket is tartanak. Ha pedig ki is tudod válogatni, akkor lassan, nem olyan tempóban, mint ők beszélnek, és el fogsz benne fáradni idő előtt.

A jó kiejtés nem csak a szép beszéd szempontjából fontos. Ajánlom, hogy mindig konzultálj egynyelvű nagy/kiejtési szótárakkal kiejtés ügyében, esetleg használd Idegennyelvőr blogját, ő sokat tud segíteni ebben. Ezen túlmenően nézz filmeket, tévéműsorokat felirattal.


süti beállítások módosítása