2012 júniusában jelent meg a “Europeans and Their Languages” (Az európaiak és a nyelveik) című Eurobarometer-kutatás. A 27 EU-tagállamban végzett felmérés számos egyéb szempont mellett az EU-tagállamok polgárainak nyelvismeretét, nyelvhasználati szokásaikat és azok változásait elemzi az előző, 2005-ben végzett vizsgálat óta. Bár a kutatásról megjelent a magyar sajtóban néhány viszonylag alapos összefoglaló (például ez), az eredményeket egyik sem veszi sorra sajátosan magyar szemszögből. Pedig nem ártana, a kutatásból ugyanis kiderül, hogy Magyarország olyan rosszul áll, hogy rosszabbul már nem is állhatna - és a helyzet egyre csak romlik. De legyen ez írásunk egyetlen szubjektív megállapítása, következzenek a tények.
a kép forrása: leiterjakab.blog.hu
Az Eurobarometer-kutatás szerint a 27 EU-tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Mindössze 35%-unk ismer legalább egy idegen nyelvet; a negatív listán bennünket Olaszország (38%), Nagy-Britannia és Portugália (39%) követ. A nyelveket beszélő magyarok aránya hét év alatt 7 százalékponttal csökkent, ami a negyedik legnagyobb mérvű zuhanás az egész EU-ban.
Anyanyelvükön kívül két idegen nyelvet a legkevesebben szintén Magyarországon és Portugáliában (13%), valamint Nagy-Britanniában (14%) és Görögországban (15%) beszélnek társalgási szinten (jegyezzük meg: az EU célkitűzése az, hogy minden polgára két idegen nyelvet tudjon használni). A 2005-ös vizsgálatban még a magyarok 27%-a felelte, hogy legalább két idegen nyelvet ismer – ez a 13 százalékpontos csökkenés a második legnagyobb visszaesés az EU-ban.
Mindennek ellenére az egész EU-ban a portugálok (31%) és a magyarok (30%) közül tervezik a legkevesebben azt, hogy nyelvet tanuljanak. A motiválatlanok aránya ráadásul 2005 óta merdeken, 10 százalékponttal növekedett. A motiváció hiányát 28%-unk időhiánnyal, 44%-unk a tanfolyamok magas árával, 22%-unk pedig azzal indokolja, hogy „nem elég jó a nyelvek terén”. 12%-unknak szegi kedvét, hogy az idegen nyelvet nincs kivel használnia, 4%-unk gondolja úgy, hogy a nyelvtanulás óhatatlanul gyenge tanárokkal és unalmas módszerekkel jár. 3%-unk számára van túl messze a legközelebbi tanfolyam, 3% nem talál a kedvére való nyelven, 2% a neki való szinten tanfolyamot, és 6%-unknak korábbi negatív tapasztalatok vették el a kedvét. Arra a kérdésre, hogy nyelvtanulási hajlandóságát mi ösztönözné, a legtöbb magyar válaszadó (25%) az ingyenes nyelvórák lehetőségét vetette fel (ez nem különbözik jelentősen az EU átlagától). Sokan említették még meg a külföldi munkalehetőség perspektíváját (19%), és az onlájn tanfolyamok vonzerejét (12%).
A legismertebb idegen nyelv Magyarországon az angol (a népesség 20%-a állítja, hogy beszéli); második a német (18%), harmadik a francia (3%). A némettudás 7 százalékpontos csökkenése 2005 óta megfelel az európai trendeknek. Pozitív fejlemény, hogy saját bevallása szerint immár a lakosság 21%-a beszél „nagyon jól” angolul, ami jelentős növekedés a 2005-ben mért 14%-hoz képest. Ennek ellenére az egész EU-ban nálunk vélik úgy a legkevesebben, hogy értik az angol nyelvű televíziós, rádiós vagy újsághíreket (12%) vagy képesek onlájn kommunikálni (16%).
64%-unk szerint hasznos az angol, 48%-unk szerint a német, 5%-unk szerint a francia, 2%-unk szerint az olasz, a spanyol vagy az orosz, 1%-unk szerint pedig a kínai. Ezek az eredmények nem térnek el lényegesen a többi tagállaméitól (amelyek olykor jelentős szórást mutatnak, hiszen például a franciák 33%-a szerint hasznos a spanyol, és a luxemburgiak 72%-a véli értékesnek a franciatudást).
A tanulmány szerint világos összefüggés mutatkozik meg a nyelvismeret szintje és az idegen nyelv használatának gyakorisága között (tudniillik minél gyakrabban használ valaki egy nyelvet, annál jobban ismeri). Magyarország élen jár a nyelvtudásukat csupán „alkalmilag” használók negatív listáján (hatodik), ám a sereghajtók között van (szintén hatodik) az első idegen nyelvüket napi rendszerességgel alkalmazók között. Meglevő nyelvtudását a magyarok 37%-a használja nyaraláskor, 23% televízó- vagy filmnézésre (ez az EU harmadik legalacsonyabb értéke), 27% internetezésre, 28% barátokkal való kapcsolattartásra, 16% élő vagy telefonos beszélgetésre (ez a legalacsonyabb érték az EU-ban), 13% újságolvasásra, 18% családtagokkal való kapcsolattartásra, 16% munkalevelek- vagy emailek írására, 27% nyelvtanulás céljára (ez a legmagasabb érték az EU-ban), 10% utazásra, valamint 8% egyéb tanulmányok során.
Ami a nyelvtudás céljait illeti, Spanyolország, Görögország és Litvánia után a magyarok vélik úgy a legtöbben (71%), hogy az idegennyelvtudás előnyei közé tartozik a külföldi munkavállalás. Az EU-ban ugyanakkor mi gondoljuk a legkevésbé úgy, hogy a nyelvtanulás önmegvalósítás és személyes megelégedettség elérésére is szolgálhat (19%); a tudás szintén szerintünk szolgálja a legkevésbé azt a célt, hogy új emberekkel találkozzunk (11%).
Magyarországon lényegében mindenki tud magyarul. Görögország mellett az az egyetlen olyan állam, ahol a lakosok 99%-ának az államnyelv az anyanyelve.
Hát így. További részletek a tanulmányban. Lehet mazsolázni.
