Közhely, hogy azért is érdemes angolul tudnunk, mert több tucatnyi egykori gyarmaton is megértik. Spanyolul Argentínában, Mexikóban és a Fülöp-szegeteken is elboldogulunk. A portugáloknak ott van Brazília, Angola és Mozambik, a franciáknak pedig Algéria, Marokkó és Kongó, hogy csak néhányat említsünk; a hollandoknak Dél-Afrika és Surinaam. De hogy olaszul vagy németül is megértethetjük magunkat néhány egykori gyarmaton? Bizarrul hangzik, noha egyáltalán nem az.
Olaszország a huszadik század első felében gazdasági okokból egyre erősebb befolyásra tett szert Albániában, majd a második világháború előestéjén megszállta az országot. A szocializmus zárt évtizedei alatt az olasz rádió- majd tévéadások jelentették az ablakot a világra, így szinte mindenki megtanulta a nyelvet, és, ahogy e sorok írója is tapasztalta, a mai napig is könnyen boldogulhatunk olaszul Albániában. Hasonló a helyzet az északkelet-afrikai Eritreában, ahol az olasz gasztronómiai és nyelvi kultúra a mai napig annak ellenére élénk, hogy az olasz eredetű közösség létszáma az utóbbi évtizedekben drámaian lecsökkent. Az olasz Líbiában, Etiópiában és Szomáliában szintén hivatalos nyelv volt hosszabb-rövidebb ideig, Líbiában ma is sokan megértik. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az évszázados közelség miatt szinte minden máltai tud olaszul, a nyelv regionálisan hivatalos vagy használatos Svájcban, Szlovéniában és Horvátországban, államnyelv két miniállamban: San Marinóban és a Vatikánban, valamint a monacói "nemzeti nyelv", a monégasque is olasz nyelvjárás, máris arra az imponáló eredményre jutunk, hogy legalább féltucat országban hasznos.
Mozi Eritrea fővárosában, Aszmarában (forrás: Wikipedia)
A német nyelv haszna Európában vitathatatlan, de Németországra is ritkán gondolunk gyarmatosítóként. Tévedés! Az ország jelentős afrikai és ázsiai területeket birtokolt az első világháború előtt, hozzá tartozott a mai Namíbia, Tanzánia, sőt Pápua-Új Guinea nagy része. Használata az utóbbi országokban lényegében sporadikus, de Namíbiában, ebben a Dél-Afrikával határos népszerű sivatagi turistacélpontban az üzleti életben és az oktatásban ma is igen elterjedt, sőt 1990-ig a hivatalos nyelvek egyike volt.
Nem mondjuk, hogy olasz- és némettudásodat éppen Eritreában és Namíbiában fogod kamatoztatni, de érdemes tudni, hogy noha a többieknél kisebb mértékben, de ezek a nyelvek is fontos szerepet töltenek be néhány Európán kívüli állam gazdasági és kulturális életében.