A nyelvtanulás babonái

Elég volt abból, hogy néhány elterjedt tévhit miatt azok sem tanulnak meg idegen nyelven, akik könnyen megtehetnék. Gyakorló nyelvtanárok vagyunk, azért írjuk ezt a blogot, hogy te megtanulj. Meg ezer apró cikk, amivel egyszerűbb a nyelvtanulás. Kapcsolat: lingwingblogKUKACgmail.com

Címkék

akcentusok (1) albán (1) állásinterjú (3) álláskeresés (6) amerikai angol (4) ámítás (2) angol (185) baszk (1) bbc learning english (13) beszéd (1) brazil portugál (1) business english (4) chat (4) cikk (1) cseh (2) cuki (2) cv (2) dalszöveg (3) dán (3) egynyelvű szótár (1) érdekesség (11) érdekes adatok (4) eszperantó (1) észt (1) film (5) filozófia (1) finn (3) foci (1) fordítás (1) fordítógépek (1) francia (15) görög (4) haladó (121) hallásértés (86) hamis barátok (7) hangoskönyv (7) héber (1) helyesírás (9) hibák (2) hírek (15) holland (23) húsvét (1) idioms (2) időhiány (1) igeidők (2) ingyenes (2) ír (2) írás (2) irodalom (7) izlandi (2) japán (4) játék (47) karácsony (3) katalán (1) kezdő (88) kiejtés (17) kifejezések (1) kínai (3) kismamák (1) kis nyelvek (18) költészet (1) könyv (10) középhaladó (130) központozás (2) kvíz (3) lengyel (2) linkek (1) menő (1) mese (2) mikulás (1) mindennapi betevő (10) mindennapi élet (8) minden nyelv (17) motivációs levél (1) német (17) norvég (4) nyaralás (1) nyelviskola (3) nyelvtan (19) nyelvtanár (4) nyelvvizsga (2) olasz (10) olvasásértés (64) online nyelvtanulás (1) orosz (9) orosz nyelv (1) podcast (6) portugál (7) program (5) rajzfilm (4) regiszter (1) reklám (1) részlegesen hamis barátok (2) román (3) shakespeare (3) sorozat (2) spanyol (13) sport (1) svéd (5) számok (1) szerb (1) szleng (2) szókincs (5) szókincsfejlesztés (111) szótanulás (2) szótárak (15) szótárazás (16) tanár nélkül (1) ted (4) tévhitek (34) tippek (40) török (2) történelem (1) ukrán (1) unaloműző (71) usa (1) utazás (5) versek (2) vicces (80) videó (75) zene (16) Címkefelhő

Angol szókincsmérő tesztek

2011.04.08. 09:59 - lingwing

Címkék: angol tippek szókincs tévhitek

Amióta megjelent az aktív és a passzív szókincsről szóló cikk a LingWingen, sokan kértétek e-mailben, hogy ajánljak szókincsmérő tesztet.

Problémák

Előre ki kell jelentenem: jó szókincsmérő tesztet csinálni nehéz. De vajon miért? Kezdjük ott, hogy a szókincs méréséhez először is tudni kéne pontosan, hogy mi a szó. Bizony, ezen a kérdésen sokat vitatkoztak a nyelvészek! Sokan végül úgy határozzák meg a szót, mint a nyelv jelentéssel bíró egységét. A meghatározás alapján egymértelmű, hogy a kukac és bekebelez szó. De mi a helyzet azzal, hogy előtt? Névutó, vagyis önmagában nem nagyon szokott állni, de azért van jelentése nem? És azzal, hogy Jó étvágyat? Több szóban írjuk, de mégiscsak egy jelentése van! Mi az, egyáltalán, hogy egység, és mi az, hogy jelentés?

Ráadásul hogy lehet mérni a szókincset? Kezdjük el sorolni az összes szót, amit tudunk? Talán mondanom sem kell, hogy ez lehetetlen. És mit jelent tudni egy szót, akár passzívan, akár aktívan? Tudni kell a kiejtését is? Tudni kell-e, hogy megszámlálható vagy megszámlálhatatlan, hogy rendhagyó-e a múlt ideje, stb.?

Egy konkrét teszt

Ha túltesszük magunkat ezeken a problémákon, persze találunk azért szókincsmérő teszteket, melyekkel ellenőrizhetjük, hogy a szókincsünk eléri-e az 1000, a 2000, a 3000, az 5000 és a 10 000 szót, illetve az (5 és 10 ezer közötti) egyetemi szintet. Ezeket a tesztetek úgy készítették, hogy statisztikai adatok alapján összeszedték az 1000, 2000, stb. leggyakrabban előforduló szót, majd csináltak egy 18 szóból álló listát, és ezekre a szavakra kérdeznek rá kiegészítéses módszerrel, azaz egy viszonylag egyértelmű szövegkörnyezetben megadják a kérdéses szó néhány első betűjét.

A probléma viszont ezzel az, hogy minél magasabb szinten mérünk, annál pontatlanabb a teszt. Minél nagyobb a szókincsünk, matematikailag egyre nagyobb az esélye annak, hogy úgymond „pechünk” van, és olyan szavak vannak a tesztben, amiket nem ismerünk – miközben lehet, hogy 9, 8 vagy 7 ezer másik szót pedig igen. És nem ez egyetlen probléma. Amikor ezt a mondatot láttam:

There are several misprints on each page of this te______.

nekem kapásból a test szó jutott eszembe – holott ők a text szóra gondoltak. Miért ne lenne jó a test? Honnan lehet tudni, hogy a szövegkörnyezet valóban egyértelmű – különösen különböző kultúrák esetén?

Mire jó, ha tudom, mekkora a szókincsem?

Ezek a tesztek elsősorban a passzív szókincset mérik, ráadásul csak írott szöveg értésénél. Az eredmény csak keveset mond el arról, hogy hány szót értenénk egy hallott szövegből, arról pedig semmit, hogy hogyan beszélünk és írunk.

A szókincs csak része a nyelvtudásnak: még csak nem is készség (mint az olvasás, hallásértés, írás vagy beszéd) – csak eszköz. Nem árt, ha minél nagyobb, de sose felejtsük el, hogy nem csak ezen múlik a nyelvtudás, hanem azokon a stratégiákon is, amelyeket kommunikáció közben alkalmazunk.

Jó játék méricskélni a szókincsünket, és talán arra is inspirálhat, hogy olvasással, játékokkal, stb. tovább fejlesszük. Még visszatérünk arra, hogy mekkora szókincs mire lehet „elég”, de ne feledjük: nem érdemes túl nagy hangsúlyt fektetni egy számra.

A bejegyzés trackback címe:

https://lingwing.blog.hu/api/trackback/id/tr382742637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.