A nyelvtanulás babonái

Elég volt abból, hogy néhány elterjedt tévhit miatt azok sem tanulnak meg idegen nyelven, akik könnyen megtehetnék. Gyakorló nyelvtanárok vagyunk, azért írjuk ezt a blogot, hogy te megtanulj. Meg ezer apró cikk, amivel egyszerűbb a nyelvtanulás. Kapcsolat: lingwingblogKUKACgmail.com

Nyelv és Tudomány

Címkék

akcentusok (1) albán (1) állásinterjú (3) álláskeresés (6) amerikai angol (4) ámítás (2) angol (185) baszk (1) bbc learning english (13) beszéd (1) brazil portugál (1) business english (4) chat (4) cikk (1) cseh (2) cuki (2) cv (2) dalszöveg (3) dán (3) egynyelvű szótár (1) érdekesség (11) érdekes adatok (4) eszperantó (1) észt (1) film (5) filozófia (1) finn (3) foci (1) fordítás (1) fordítógépek (1) francia (15) görög (4) haladó (121) hallásértés (86) hamis barátok (7) hangoskönyv (7) héber (1) helyesírás (9) hibák (2) hírek (15) holland (23) húsvét (1) idioms (2) időhiány (1) igeidők (2) ingyenes (2) ír (2) írás (2) irodalom (7) izlandi (2) japán (4) játék (47) karácsony (3) katalán (1) kezdő (88) kiejtés (17) kifejezések (1) kínai (3) kismamák (1) kis nyelvek (18) költészet (1) könyv (10) középhaladó (130) központozás (2) kvíz (3) lengyel (2) linkek (1) menő (1) mese (2) mikulás (1) mindennapi betevő (10) mindennapi élet (8) minden nyelv (17) motivációs levél (1) német (17) norvég (4) nyaralás (1) nyelviskola (3) nyelvtan (19) nyelvtanár (4) nyelvvizsga (2) olasz (10) olvasásértés (64) online nyelvtanulás (1) orosz (9) orosz nyelv (1) podcast (6) portugál (7) program (5) rajzfilm (4) regiszter (1) reklám (1) részlegesen hamis barátok (2) román (3) shakespeare (3) sorozat (2) spanyol (13) sport (1) svéd (5) számok (1) szerb (1) szleng (2) szókincs (5) szókincsfejlesztés (111) szótanulás (2) szótárak (15) szótárazás (16) tanár nélkül (1) ted (4) tévhitek (34) tippek (40) török (2) történelem (1) ukrán (1) unaloműző (71) usa (1) utazás (5) versek (2) vicces (80) videó (75) zene (16) Címkefelhő

Paris at last, avagy a nyelvtanulásról 1956-ban

2013.07.05. 08:41 - lingwing

Címkék: sorozat francia német videó spanyol angol vicces

Mára a kétnyelvűség fontosságáról szóló vicces videót tartogattunk:

A részlet a nálunk ismeretlen, I Love Lucy című sorozatból van - és persze mára más összetételű lett a probléma, de azt azért beláthatjuk, hogy nem árt, még az angol anyanyelvű Lucynak sem, ha kéznél van egy kis idegennyelvtudás...

Okostelefonok az ágyban

2013.07.02. 08:19 - lingwing

Címkék: angol érdekesség infografika

Az alábbi infografika érdekes adatokat tartalmaz az ágyban is okostelefonozókról és arról, hogy ez milyen hatással van az egészségre... És tényleg?! Komoly, hogy 3-ból 1 inkább az okostelefonját választaná, mint a szexet?

f286237f9b3cb4a5b7243affab7cea7d.jpg

Narancskóla és társai

2013.06.28. 08:09 - lingwing

Címkék: érdekesség érdekes adatok amerikai angol

Nemrég vidéken jártam. S bár közhely, hogy a magyar nyelvjárások között nem szükséges hatalmas szakadékokat áthidalnunk, mégis elcsodálkoztam, hogy mennyivel másként beszélnek a fővárostól pár órára. Például nem azt mondják, hogy üres kenyér, hanem azt, hogy csupasz kenyér, és nem két gombóc, hanem két gömb fagyit kérnek. És nem csak a szavak mások, hanem a kiejtés, a hanglejtés, sőt a nyelvszokások is: gyakoribb a tegeződés (természetesen nem a csendőrpertura gondolok), ami azért volt szimpatikus, mert sok, zavaros helyzettől kímélhet meg minket. (Egyszer majd erről is lesz egy bejegyzés...)

Természetesen, attól, hogy a fővárosban élek, nekem nincs jogom azt mondani, hogy az a helyes, amit én használok. Ott legyen csupasz a kenyér, itt pedig üres - a lényeg az, hogy törekedjünk egymás megértésére. Pontosan így van ez az idegen nyelvek esetében. Már csak azért sem érdemes folyton amiatt parázni*, hogy helyesen beszélünk-e, mert rengeteg minden van, ami eltér a különböző nyelvváltozatokban: vagyis nehéz meghatározni (és talán nem is kell feltétlenül), hogy mi az, ami helyes. Hiszen mihez képest?   grandma.png

Hogy ez mennyire igaz az angolra, az egy nagyszabású felmérésből is kiderül, melyben az amerikaiak nyelvszokásait vizsgálták és térképezték fel. Kiderült például, hogy az Államok különböző részein

  • másként mondják azt, hogy szénsavas üdítőital (soda, pop, coke, soft drink). És erről eszembe jutott, hogy a nagymamám falujában is van erre "helyi" kifejezés, ott egyszerűen minden szénsavas üdítóitalra azt mondják, hogy kóla, és ha Fantáról van szó, akkor az narancskóla.
  • máshogy ejtik ki a lawyer, a pajama,a syrup szót
  • máshogy mondják azt, hogy ti (you guys, you, you all, y'all
  • máshogy hívják a körforgalmat (traffic circle, roundabout, rotary)

És még rengeteg példa található a kutatás honlapján...

* ≠ nem kell tanulni, azaz a helyes, de leginkább árnyalt kifejezésre törekedni.

Tanuljunk lettül!

2013.06.25. 08:48 - lingwing

2f77995c0b007fba4698de2b22096a47.jpgBár idegennyelv-bolondok vagyunk, azt azért mi is belátjuk, hogy ha valaki lettül tanul, az némiképp magyarázatra szorul. De a Lingwing válasza általában az, hogy miért is ne? Ha már beszélünk egy-két nyelven, bármilyen nyelvet sokkal könnyebben tanulunk és mindenképpen hasznos, az idegsejteket karbantartó agytornát jelent. Nem beszélve arról, hogy bár kis méretekben, de a kereslet könnyen találkozhat a kínálattal: aki tud valamennyire lettül, különleges, a munkaerőpiacon is, és szerintem csajozni/pasizni is lehet vele.

A Lingwing egyelőre marad néhány másik kis nyelvnél, de azért utánanézett, miért lenne jópofa megtanulni lettül, és hogy mit tehet az, aki erre az elhatározásra jut.

Érdemes lettül tanulni, mert

  • nagyon érdekes nyelv. A litvánnal együtt sokat megőrzött az ún. indo-európai protonyelvből, vagyis az indo-európai nyelvek (vagyis majdnem minden európai nyelv, kivéve például a magyart) ősi változatából.
  • mindenki azt hiszi, hogy szláv nyelv. Pedig dehogy. És milyen jó érzés ezt igazi bennfentesként tudni.
  • vicces karakterek vannak benne, és mindennél hosszabb magánhangzók, még a magyar hosszú magánhangzóknál is hosszabbak. Például Gábor Zsazsa lettül kb. Zsas Zsas Gābors
  • élhetünk Lettországban, tehát kipróbálhatjuk, hogy milyen az a hely, ahol a rossz nyelvek szerint két évszak van: a tél, és a mikor közeleg a tél. Viszont nyáron sokáig 18 órán át van világos!
  • ha megtanulunk lettül, még a lívhez kedvet kaphatunk, mely egy kisebbségi nyelv Lettországban, a balti-finn csoporthoz tartozik, így a magyarnak is rokona. És hát szüksége van erősítésre, mert kihalófélben van...
  • a világ 22 egyetemén tanulhatunk lettül - köztük Magyarországon is -, hátha szerzünk valami jó kis ösztöndíjat Svédországba, Kínába vagy akár Amerikába is.

No de mihez kezdjen az, aki lettül akar tanulni? Azon túl, hogy érdeklődik az ELTE baltisztika tanszékén (hátha tudnak még akár tanárt is szerezni), egyedül is nekivághat (bár azt a módszert csak azoknak ajánlom, akik már tudnak egy-két nyelvet), hiszen még tankönyv is létezik magyarul, Daina Nitina és Laczházi Aranka tollából. Korántsem a kommunikáció-központú nyelvoktatás csúcsa, de ez van - a könyv olvasmányok és feladatok segítségével végigvezet minket a lett nyelvtan titkain.

Szintén magyar nyelvű forrás egy lelkes lettül tanuló blogja (sajnos rég frissült utoljára), ahol a posztokat követve, a szerzővel vállvetve ismerkedhetünk a lett nyelvvel, az igeragozással, névszóragozással, különböző témában kifejezésekkel.

Ami az angol nyelvű forrásokat illeti, a lett ugyanolyan módon van jelen a világhálón, mint a többi kis nyelv: számos, olykor hangosan beszélő oldalon, változó színvonalon lehet kifejezéseket, alapvető nyelvtani tudnivalókat elsajátítani (és kisebb mértékben gyakorolni). Ilyen például a Surface Languages, a My Languages vagy a 101 Languages. Van egy olyan oldal is, ami igét ragoz nekünk. 

És lettül is létezik a Learn Useless...-sorozat a Facebookon: ha lájkoljuk az oldalt, rögtön olyan haszontalan mondatokat tanulhatunk, mint például: Annyira unom a nyaralást, vissza akarok menni dolgozni, Összeillik a zoknim a szandálommal? vagy Hol a traktorom? 

A legjobb persze, ha valamilyen élő formában is találkozunk a nyelvvel - ezt elég nehéz Magyarországon belül megoldani, de az internet szerencsére ebben is segít: például a My Language Exchange igyekszik olyan párokat összehozni, akik lettül kommunikálhatnak egymással, akár emailben, akár ún. audio chatboard segítségével.

A világ legrosszabb melói

2013.06.21. 08:33 - lingwing

Címkék: angol vicces érdekesség szókincsfejlesztés napi adag

Nyár van. Valószínűleg egy számítógép előtt ülsz, kételkedsz munkád gyümölcsöző mivoltában, és naponta többször is eszedbe jut, hogy milyen jó lenne:

  • a hasadat süttetni a tengerparton
  • eperlekvárt főzni
  • úgy tenni, mintha oroszlánokra vadásznál a Szerengeti parkban
  • legújabb, várhatóan nagy sikerű regényedet írni egy erdei kunyhóban

De még mielőtt sztrájkolni kezdenél, vess egy pillantás az alábbi diagramra, mely vélhetőlen a világ és minden idpk legrosszabb munkáit mutatja be a rendkívül veszélyestől a rettenetesen nehézen és undorítón át az elképesztően unalmasig. Szeretnél te lenni 2010-ben az az ember, aki betaszigálja csúcsidőben az utasokat a tokiói metróba? Szeretnéd sziklákon fészkelő madarak tojásait összegyűjteni a vikingeknek? Worst-Jobs-in-History-634x1003.png

Szóval mindig van rosszabb is. De ez nem azt jelenti, hogy nem sztrájkolhatsz vagy lázadhatsz, ha akarsz!

Forrás: Lapham's Quarterly

Svéd-e vagy? Orosz-e vagy? Olasz-e vagy? Kvíz a "belső állampolgárságunkról"

2013.06.18. 08:50 - lingwing

Címkék: angol kvíz napi adag

cfe072f1bc1f7cf6551fff7faa8a3037.jpgImádom a személyiségteszteket - főleg, ha rövid idő alatt ki lehet őket tölteni és ezzel együtt sem tűnnek annyira leegyszerűsítőnek, és ha nem törekednek arra, hogy rögvest megoldják az Élet Nagy Problémáit, például azzal, hogy megmondják milyen típusú nő, férfi, anya vagy munkavállaló vagyok. 

Az Independent Research Service, egy orosz gyökerű nonprofit szervezet tesztjének kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe, és nem azt mondja meg, hogy milyen típusú ágymatracra van szükségünk az örök boldogsához, hanem azt, hogy a lelkületünk és a világnézetünk elemei mely nemzet állampolgárainak felel meg leginkább. (A napi angolgyakorlás keretében és jelszavával) egyszerű kérdésekre kell válaszolnunk igennel vagy nemmel, például hogy járunk-e tüntetésekre vagy megbízunk-e a kormányunkban, stb.

Elárulom, hogy a Lingwing írói svéd és dán állampolgárok lettek!

A teszt kitöltése után természetesen megnézhetjük, hogy a különböző országok állampolgárai milyen arányban válaszoltak igennel vagy nemmel a kérdésekre. (Hiszen ez a statisztika az az alapja az egész kvíznek.) A magyaroknak például 10 %-a állítja azt, hogy van bizodalma a politikai pártokban... 

Köszönet Rékának a linkért!

Nyelvtani hibák és politikai üzenetek - Brian élete és a nyelvtanulás

2013.06.14. 09:04 - lingwing

Címkék: videó vicces

Talán nem kell bemutatnom a Monty Python Brian élete című filmjét (ha mégis, irány a videótéka!). A minap eszembe jutott egy jelenete, mely frappáns válasz a nyelvtanulók azon aggodalmára, hogy mi történik akkor, ha nem helyes nyelvtanisággal beszélnek. (Ha szükséges, olvasd el a rövid nagyarázatot lentebb.)

Szóval mi történik, ha nem beszélünk helyes nyelvtanisággal? Ha üzenetünk kommunikációs értéke nem sérül, tulajdonképpen semmi. A római katona a nyelvtanközpontú oktatás híve, így nem látja a fától az erdőt: azaz a graffiti igazi, poltikai üzenetét, mely lényegében ugyanaz maradna a hibák ellenére is. Persze lehet, hogy a rómaiak lenéznek minket, de a célünkat elértük, és legközelebb majd törekszünk a helyes nyelvtanra is. Tenni valamit, beszélni még mindig jobb, mint passzívan hallgatni, és itt nem csak a politizálásra gondolok, hanem mondjuk egy turista útbaigazítására is.

· 1 trackback

Nyelvdivat

2013.06.11. 09:00 - Wing mester

Címkék: érdekesség unaloműző tévhitek kis nyelvek minden nyelv

Érdekes végiggondolni, hogy amint a zenei stílusok és írók, úgy a tanult nyelvek is divatba jönnek, majd kimennek a divatból. Mindennek azonban évtizedekig tartó hatása van egy ország lakosainak nyelvismeretére, valamint azt is megmagyarázza, hogy miért németül és franciául beszél a nyolcvanéves budapesti értelmiségi néni, miért pötyög olaszul a ma negyvenes, kétgyerekes anyuka, és miért tartja egy egész generáció sértésnek, ha megkérdezik, tud-e oroszul. A nyelv olyan, mint a halásznadrág, hol divatos, hol pedig egyáltalán nem.

A ma aktív generációk szinte teljes egésze a második világháború után kezdett nyelveket tanulni. 1949 őszétől lett kötelező az iskolai orosztanulás, ami azzal járt, hogy az egyéb idegen nyelvek nagy mértékben háttérbe szorultak. Az iskolán kívüli nyelvoktatás mint megvásárolható, piaci szolgáltatás gyakorlatilag megszűnt, az induló tanfolyamok ára, minősége, színvonala nem a vásárlói igényeken, hanem állami döntésen alapult. Az oktatáspolitika kifejezett igénye lett a nyugati nyelvek - angol, francia - elnyomása; több szerencsével járt a német, amely iránt az érdeklődést könnyen meg lehetett magyarázni a szocialista blokkon belüli magyar-NDK-barátsággal. A nyugati nyelvek tanulása csak a következő évtizedekben, kiskapuk segítségével - szakköri, tagozatos formában - vált szélesebb körben elérhetővé, ekkor is csupán második nyelvként.

Az 1980-as évek eleje azonban enyhülést hozott, és megjelentek az első magán nyelviskolák. Céljuk kimodatlanul a nyugati nyelvek iránti, az orosz egyre nagyobb fokú elutasítása nyomán kialakuló igény kielégítése volt. Teljeskörű statisztikák ebből az időből nem állnak rendelkezésre, de bizonyos, hogy a legnépszerűbb nyelvek közé tartozott a német: Ausztriába már vízum nélkül lehetett utazni, és az NSzK gazdasági vonzereje sem volt elhanyagolható, valamint ekkor még aktív volt az a nagyszülői generáció, aki a világháború előtt megszokta, hogy az idegen nyelv nem más, mint a német. A németet jócskán lemaradva követte az angol. Ekkoriban még nem volt egyértelmű, hogy az angol csakugyan világnyelv-e, és ha igen, miért lenne hasznosabb egy magyar diák számára, mint a földrajzilag közelebb beszélt német. Földrajzi - és tradicionális - okokból volt népszerű a francia, és ekkor lendült fel az olasz is: a Vespáján Toto Cutugnót fütyörészve berobogó sármos digó képe elsősorban a nők szívét dobogtatta meg, és az olaszos könnyedség a szürke kádári Magyarország tökéletes ellenpontjaként csábító menekülési lehetőséget kínált a mindennapokból.

Az 1990-es évek elején megszűnt a kötelező oroszoktatás, ami ettől hatalmas pofont kapott: a korábbi sok százezer tanulót 1990-ben mindössze 257 önkéntes tanfolyami résztvevő váltotta fel. (Az orosz gyűlölete egészen a 2000-es évek elejéig megmaradt, amikor az orosz a kisebb idegen nyelvek iránti érdeklődés hullámában újra, ezúttal egy sokkal kisebb réteg érdekődését kielégítve visszatért.) Az angol átvette a vezető szerepet a némettől. A 90-es évekre egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ha valaki csak egy idegen nyelvet beszél, annak az angolnak kell lennie, és az angol nyelvű zenék könyű elérhetősége,valamint az internet 1997-99 körüli tömeges elterjedése erre a trendre még jobban ráerősített. A német hasznossága divatossággal már nem párosult; tanulói elsősorban hasznossága miatt választották, de a francia is ott maradt a háttérben, szerényen, de nem visszahúzódva.

E sorok írója már saját nyelvtanári tapasztalatából tudja, hogy a következő nagy változást a 2004-es EU-csatlakozás körüli nyelvtanulási eufória hozta el. Végre kézzelfoghatóvá vált a legális külföldi munkavégzés lehetősége; ez tömegek számára tette értelmezhetővé a holland-, a portugál- vagy a svédtanulás értelmét. Manu Chao, a divatos latin-amerikai irodalom, valamint a válság előtti egészségesnek tűnő hispán gazdaság ereje felfuttatták a spanyolt is, ami a csajok új kedvencévé vált a dallamos olasz helyett. Új szereplőként jelent meg az arab és főleg a kínai, elsősorban azok szemében, akik nyelvismeretüket évtizedkre előre, stratégiailag akarták megalapozni. Ezeket a változásokat az iskolai oktatás természetesen lassan követte, mint ahogy a másik új szereplőt, az eszperantót, a magyar nyelvoktatás Pearl Harborát is elsősorban tanfolyamokon kezdte hallgatni a nyelvtanulási kötelezettségét értéktelen papírral kiváltani igyekvő, diploma előtt álló korosztály.

Napjainkban válság van, az ún. kisebb nyelvek tanulása újra luxusnak számít. A malmöi, lisszaboni és liverpooli munkavégzés perspektívája egyszerre vesztette el a romantikus álomszerűségét és vált a magyar fiatalok jelentős része számára létszükségletté. Az angol mindent visz - kérdés, hogy ha egyszer a kisebb nyelvek újra felfutnak, mi lesz divatos? Mi nem lepődnénk meg, ha az Európán kívüli nyelvek mindent vinnének: az arab, a török, a brazil portugál, a kínai a jövő jelentős gazdaságai lehetnek, és kulturálisan is vonzón sokszínűek - amint azt az alábbi,  palotája kertjében zebrát kergető férfit bemutató kínai sláger is igazolja.

További érdekes olvasmány: Vágó Irén: Az idegennyelv-oktatás fő tendenciái a 80-as és 90-es években

Kényeztető videók júniusra

2013.06.07. 08:34 - lingwing

Címkék: videó angol vicces unaloműző

Most pedig emiatt a ronda, esős, árvizes-borongós nyárkezdet miatt érdemeljük meg a vicces-kedves-szellemes-felkavaró stb. videókat... Meg hogy meglegyen a napi angol adagunk!

Van az olvasók között olyan, akiket bosszant a számos és gyakori változás a Facebookon? Aki számára már a születésnaposok hirtelen áthelyeződése is kínszenvedés, nemhogy holmi idővonal bevezetése, miegymás?  Aki úgy érzi magát ilyenkor, mintha kedvenc ablakon-kibámuló-teázgatós fotelét hurcolták volna át a vécébe? Nekik ajánlom az alábbi videót, mely a való életbe helyezi át a Facebook buzgómócsingságát:

Itt a június és az esküvők szezonja... a Lingwing pedig kötelességének érzi, hogy az olvasókkal megosszon egy videót a romantikus kategóriában, méghozzá egy lánykérésről. Élt egy kis norvég szigeten egy fiú, aki elhatározta, hogy emlékezetessé teszi azt a pillanatot, amiben a szerelme (remélhetőleg) kimondja az áhított igent. A sziget összes lakója (mondjuk nincsenek sokan) segített tehát sikerre vinni a lánykérést, ami tényleg szuperromantikus lett... (A videó norvégul van, de angol felirattal, gyakorlásra ez is jó!)

Egy pillanatig maradjunk még a romantikusnál, bár az alábbi videó túlmegy minden romantikán... és nem vagyok benne biztos, hogy mindenkinél beválik. Mindenesetre ez a fiú azt vette a fejébe, hogy állatokról szóló ismereteivel udvarol, pl. békák emésztéséről, sündisznók szívveréséről, stb. Az mindenesetre látszik, hogy nem mindig a szöveg a lényeg, a hogyan is fontos - ízlés dolga. 

A tudományos kategória sem maradhat ki, és persze a való élet sem. Az ASAP Science videója arra ad választ, hogy jó ötlet-e használni mobiltelefonunk szundizós funkcióját. Jómagam odaadó híve voltam a SNOOZE-gombnak - egészen addig, amíg ébresztésemről egy torzonborz, szundiztatást kevés türelemmel viselő lény kezdett el gondoskodni. Nos, a videó fényében átgondolhattam a múltam...   

A Google Books Ngram Viewer nevű bigyó a nyelvtanulók szolgálatában!

2013.06.04. 08:29 - lingwing

Címkék: francia olasz német orosz spanyol angol kínai héber szótárazás

A Google Books Ngram Viewer azt mutatja meg, hogy egy-egy szó vagy kifejezés milyen sűrűn szerepel könyvekben, egy bizonyos időszakban, mondjuk 1950 és 2009 között. Köszi, akkor most már tudom, hogy a marijuana előfordulása a hatvanas évek közepén kezdett el meredeken emelkedni, de mire jó ez a nyelvtanulás szempontjából?

Tiananmen.jpgRöviden: az Ngram Viewer segítségével általában megállapíthatjuk, hogy egy szót vagy egy kifejezést helyesen használunk-e. Vegyünk egy példát: tegyük fel, hogy zöldfülűek vagyunk, és nem tudjuk, hogy angolul a fél valamitől esetében az afraid of vagy afraid from az elterjedtebb alak, főleg, hogy a mi magyar füleinknek ez utóbbi a logikusabb. Persze a google-t bármikor elővehetjük, és ha idézőjelek között beütjük az afraid from alakot, látni fogjuk, hogy van példa rá. Ám az igényes elme ilyenkor kételkedni kezd, hiszen az internetes oldalak létrehozói között rengeteg nem anyanyelvű van, tehát az is lehetséges, hogy a kínai informatikus nem a mi nyelvtanárunk ízlése szerint kommentel angolul...

Éppen ezért jó a Google Books Ngram Viewer! Itt beállíthatjuk, hogy csak az angol nyelvű könyvek korpuszában keressen (melyeket feltételezhetően angol anyanyelvűek írtak vagy legalább lektoráltak). Ha itt rákeresünk az afraid from-ra, egy találatot sem kapunk, az afraid of-ra viszont igen. (És most nem az az érdekes, hogy valamiért 1850-ben írták le sokszor, azaz dehogynem érdekes, csak most más miatt kell ez nekünk.)

Persze ennél bonyolultabb esetek is vannak - a Ngram Viewer segítségével megállapíthatjuk például, hogy az első pillantásra in first glance vagy at first glance, hogy a sok gondot okozó for vagy to közül melyik szereti jobban a vkinek javára kifejezésben a benefit szót (for the benefit of...).

Ha két alak egymáshoz viszonyított elterjedtéségét szeretnénk összehasonlítani, egy kereséssel megtehetjük: írjuk be a keresőablakba a két alakot, és kattintás után egy grafikon mutatja meg az eredményt. Így azt is megtudhatjuk például, hogy a nursery school vagy a kindergarten kifejezés az elterjedtebb-e, és hogy ez így volt-e az ötvenes években is. 

És nem csak angol nyelvű korpuszokban kereshetünk, hanem kínai, német, spanyol, francia, héber, olasz, orosz nyelvű könyvekben is!

Ezt az eszközt - bár remekül használható - persze nem a nyelvtanulók kedvéért találták ki, sokkal szélesebb körben lehet vele vizsgálódni. Komoly kultúrtörténeti és nyelvészeti kutatások segédeszközévé válhat: jól látszik belőle például (és a nyelvtanulóknak komoly reményre ad okot), hogy az angol nyelvben a 10. századtól a napjainking egyre kevesebb a rendhagyó ige. Sokat mond az is, ha egy szó nem szerepel sűrűn a korpuszban: a pekingi, Tiananmen téri tüntetések vérbe folytása után a Tiananmen szó alig jön elő a kínai nyelvű korpuszban, annál inkább az angol nyelvűben.