A nyelvtanulás babonái

Elég volt abból, hogy néhány elterjedt tévhit miatt azok sem tanulnak meg idegen nyelven, akik könnyen megtehetnék. Gyakorló nyelvtanárok vagyunk, azért írjuk ezt a blogot, hogy te megtanulj. Meg ezer apró cikk, amivel egyszerűbb a nyelvtanulás. Kapcsolat: lingwingblogKUKACgmail.com

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Revizor - a kritikai portál

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

akcentusok (1) albán (1) állásinterjú (3) álláskeresés (6) amerikai angol (4) ámítás (2) angol (185) baszk (1) bbc learning english (13) beszéd (1) brazil portugál (1) business english (4) chat (4) cikk (1) cseh (2) cuki (2) cv (2) dalszöveg (3) dán (3) egynyelvű szótár (1) érdekesség (11) érdekes adatok (4) eszperantó (1) észt (1) film (5) filozófia (1) finn (3) foci (1) fordítás (1) fordítógépek (1) francia (15) görög (4) haladó (121) hallásértés (86) hamis barátok (7) hangoskönyv (7) héber (1) helyesírás (9) hibák (2) hírek (15) holland (23) húsvét (1) idioms (2) időhiány (1) igeidők (2) ingyenes (2) ír (2) írás (2) irodalom (7) izlandi (2) japán (4) játék (47) karácsony (3) katalán (1) kezdő (88) kiejtés (17) kifejezések (1) kínai (3) kismamák (1) kis nyelvek (18) költészet (1) könyv (10) középhaladó (130) központozás (2) kvíz (3) lengyel (2) linkek (1) menő (1) mese (2) mikulás (1) mindennapi betevő (10) mindennapi élet (8) minden nyelv (17) motivációs levél (1) német (17) norvég (4) nyaralás (1) nyelviskola (3) nyelvtan (19) nyelvtanár (4) nyelvvizsga (2) olasz (10) olvasásértés (64) online nyelvtanulás (1) orosz (9) orosz nyelv (1) podcast (6) portugál (7) program (5) rajzfilm (4) regiszter (1) reklám (1) részlegesen hamis barátok (2) román (3) shakespeare (3) sorozat (2) spanyol (13) sport (1) svéd (5) számok (1) szerb (1) szleng (2) szókincs (5) szókincsfejlesztés (111) szótanulás (2) szótárak (15) szótárazás (16) tanár nélkül (1) ted (4) tévhitek (34) tippek (40) török (2) történelem (1) ukrán (1) unaloműző (71) usa (1) utazás (5) versek (2) vicces (80) videó (75) zene (16) Címkefelhő

Egynyelvű szótárak

2012.12.10. 10:17 - lingwing

Címkék: angol tippek szótárak szótárazás minden nyelv

Fogadok, hogy nyelvtanulási karriered során (és ha már túl vagy a középhaladó szinten), nyüstölt már azzal nyelvtanár, hogy használj egynyelvű szótárt. Ám általában pont úgy viszonyulunk hozzá, mint a fogyselyemhez, a napi 2 liter víz megivásához és a hideg-meleg vizes zuhanyzáshoz: tudjuk, hogy jó, és amikor valaki figyelmeztet minket erre, egy ideig rendszeresen alkalmazzuk, majd ellustulunk és aztán el is feledkezünk róla. Pedig...

De amúgy tényleg jó egynyelvű szótárt használni? És egyáltalán mi az pontosan?

Az egynyelvű szótár olyan, mint egy értelmező szótár: nem idegen nyelvű megfelelők, hanem a szó definíciója, magyarázata van benne a szócikkben, és a legtöbbször példamondattal illusztrálják a jelentést. Egy magyar nyelvű példa:

Toll 1. egyike azoknak a könnyű, lágy részeknek, amelyek a madarak bőréből nőnek ki, és amelyek a testüket fedik; madártoll. Ez a párna tele van tollal. 2. tintával töltött íróeszköz. Tollal írj, ne ceruzával. 3. Tokból vagy fémből készült, hegyes íróeszköz, melyet tintába mártanak és úgy írnak vele. Lúdtollal ír.

DictionaryCoverCrop.jpg

Nem egyszerűbb a magyar megfelelőket használni?

Attól függ, hogy milyen szóról van szó, és hogy éppen miért használsz szótárt. A nyelvtanulás első szakaszaiban az ember (nem mindig, de) főleg olyan szavakkal találkozik, amelyek könnyedén lefordíthatóak idegen nyelvre. Könnyebb dolgunk van a plum - szilva szópárral, mint a definícióval (Any of several shrubs or small trees of the genus Prunus, bearing smooth-skinned, fleshy, edible fruit with a single hard-shelled stone that encloses the seed.)

Azonban rengeteg olyan eset van, amikor a nem a magyar megfelelő a legpontosabb, mert mondjuk nincs is. Itt van például a wannabe szó: nincs magyar megfelelője, de a definíciója alapján már tudjuk, hogy mit jelent: a person who desires to be, or be like, someone or something else.

Amikor pedig írunk valamit, és egy magyar szó vagy kifejezés idegen nyelvű megfelelőjét keressük, mindig érdemes az adott szót visszakeresni az egynyelvű szótárban. Például le akarjuk fordítani azt, hogy

szerintem nagyon jó volt a kopasz színészekből álló társulat előadása a Westenden

Tegyük fel, hogy e mondat szavainak nagy részét még nem tudjuk angolul, de a szükséges nyelvtani tudás megvan. Ha kizárólag kétnyelvű szótárra hagyatkozunk, akkor ilyesmi is kisülhet belőle:

I think the lecture of the bortherhood upstanding peeled actors was really good.

- ami komplett baromság: a lecture az legfeljebb egyetemi, de nem színházi előadást jelent, a brotherhood nem jelent színházi társulatot, és a peeled csak hámozott értelemben jelent kopaszt, az upstanding pedig szó szerint jelent állót, és mint ilyen korántsem használatos a fenti értelemben. De ha ezeket a szavakat visszaellenőrizzük egy egynyelvű szótárban, akkor látni fogjuk, hogy nem a megfelelőt használjuk. Ezek persze kissé primitív példák voltak, de hasonló csapdákba eshetünk, ha mondjuk a sáros szót muddy-nak (pedig a 'hibás' jelentéséről van szó, pl. én is sáros vagyok), vagy a hegyezi a fülét kifejezést sharpen his ears-nek fordítjuk.

De hát miért ennyire könnyű hibázni?

Ez azért van, mert két nyelv szavai között nincs egy az egyhez megfelelés, vagyis egyáltalán nincs szó arról, hogy a magyarban minden egyes szó minden egyes jelentésének meglenne ugyanaz az angol/német/francia/kínai megfelelője, ugyanazokkal a jelentésekkel. Ez már csak azért sincs így, mert különbözik az a környezet, amiben két idegen nyelvet beszélnek - attól, hogy nálunk van bográcsgulyás és romkocsma, még nem biztos, hogy mindenhol máshol is van. De egyébként ezekről a jelenségekről volt szó néhány korábbi bejegyzésünkben, a hamis és a részlegesen hamis barátokról szóló posztokban.

Meggyőztél. De mi van, ha egy szót sem értek a definícióból?

Semmi baj. Olykor a definíció és a kétnyelvű szótár által adott megfelelők együtt segítenek a legjobban megragadni egy adott szó jelentését. Vagy vethetünk egy pillantást (legalábbis a Free Dictionary esetében) a szinonimákra is. Ha nagyon szorgalmasak vagyunk, nekiállhatunk utánanézni a definíció szavainak. Ne feledjük: bár mindez nagyon macerásnak tűnhet, minél többet foglalkozunk egy szóval, annál nagyobb az esély, hogy  megjegyezzük.

Még valami?

Egyéb előnye az egynyelvű szótárak használatának, hogy még több ingert biztosít az adott nyelven, és hogy sokkal pontosabbak és megbízhatóbbak, mint a kétnyelvű szótárak.

És melyiket használjam?

Később még sok egynyelvű szótárt fogunk bemutatni külön posztokban, most azonban, hogy ne csigázzam tovább az olvasót, legalább néhány szót szólok személyes angol nyelvű kedvencemről, a The Free Dictionary-ről. Röviden: egyszerűen zseniális. Lehet benne keresni a szó elejét, végét és a definícióját, van benne szófelolvasó, tehát a kiejtés nem okoz gondot, átláthatóan külön vannak szedve a jelentések különböző szófajai, a szócikkek végén az adott szóval használatos phrasal verbök és kifejezések is megtalálhatók, szinonimák a jelentések szerint listázva, a szó használatára pedig irodalmi szövegekből vannak példák (természetesen a példamondatokon túl, csak csemegének).

Tehát: használjunk fogselymet, igyunk legalább 2 litert folyadékot naponta és forgassunk (böngésszünk) egynyelvű szótárt!

A bejegyzés trackback címe:

https://lingwing.blog.hu/api/trackback/id/tr212480902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.12.10. 19:37:24

"Az egynyelvű szótár olyan, mint egy értelmező szótár" – szerintem nemcsak "olyan", hanem az. (mert mi más lenne). :)

Egyébként nagyszerű a téma és teljesen egyetértek. Sőt, az én tapasztalatom szerint vannak nyelvek – pl. a spanyol, mert leginkább vele foglalkozom – amelyekre itt Magyarországon normális és használható kétnyelvű szótárat egyszerűen képtelenek voltak eddig csinálni, és még a legújabb akadémiai kiadás is szinte használhatatlan (azzal együtt, hogy állítólag interneten ellenőrizték a szavak jelentését).

És a legnagyobb baj az, hogy mindez sajnos nem csupán a cikkben is említett speciális esetekre igaz, amikor nem a hétköznapi értelmében lennénk kíváncsiak a szó jelentésére, hanem éppen, hogy a hétköznapi szavak jelentését SEM adják meg pontosan, sem odafelé, sem visszafelé (már ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy benne van a szótárban a szó).

Így én a legvégső esetben nyúlok a kétnyelvű szótárhoz, amikor lövésem sincs, hogy miről lehet szó (leginkább a növény-, állat- és ételneveknél), de akkor is több forrásban megnézem (Wikipédiában pl.), hogy mi lehet, mert sajnos eleve fenntartással kezelem a kétnyelvű szótárban megadott jelentéseket. Egyébként csak az egynyelvűt használom.

De hogy ne csak a levegőbe osszam az észt és példát is írjak... Ugye ott kezdődik, hogy spanyolból egyelőre csak középszótár létezik kétnyelvűben (ez is egy nonszensz egyébként, és az megint bődületes baromság, hogy "azért nincs nagyobb, mert a spanyolnak nem akkora a szókincse"). Ez nem is lenne baj, de... épp a napokban próbáltam benne megnézni, hogy mondják spanyolul a "jelentkezni" igét abban az értelemben, hogy iskolába, egyetemre, tanfolyamra. Mit gondoltok, benne volt a szótárban? Persze, hogy NEM. Tehát sajnos azóta sem tudom. Nem szakkifejezés, nem ritkán használt szó, teljesen hétköznapi jelentés. Ennyit ér a magyar–spanyol középszótár... Ilyenkor kénytelen vagyok az anyanyelvű ismerőseimtől megkérdezni (szerencsére van egy, aki félig magyar).

És ezekből a szótárakból dolgoznak a tanulók, majd csodálkoznak, hogy miért nem sikerül a nyelvvizsgájuk, vagy miért nem ér lószart sem a Magyarországon megszerzett nyelvvizsga.

Elnézést, ha túl hosszúra sikerült, de remélem tanulságos.

lingwing 2012.12.11. 13:54:14

persze, nyelve is válogatja. Amikor én kezdtem hollandul tanulni, még középszótár se volt, csak kisszótár, nagyon régi és emiatt ócskaság. Angolból sokkal jobb a helyzet persze, csak ott meg a bóvliszótárak terjednek sajnos nagyon, pedig hadat üzentünk nekik:
lingwing.blog.hu/2010/07/25/tevhitek_tippek

Tényleg, El Mexicano, fontos tipp: állat- és növénynevek a Wikipédiában! Latin neveket használva sok mindent meg lehet találni, még a nagyon speciálisakat is!

meg a wikipédiát magát lehet szótárként használni, nem is a közneveknél, hanem mondjuk nem tudom, hogy Csehovtól a Cseresznyéskertnek mi az angol címe, és akkor megnézem a Wikipédiában, és az oldaldobozban ott vannak a nyelvek, az angolra kattintok, és kész, meg is van.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.12.11. 20:23:48

@lingwing: Igen, használom is, a Wikiszótár is nagyon jó ebből a szempontból. :) Annak idején a magyar Wikipédiában is volt egy olyan próbálkozás, hogy az állat- és növénynevek a tudományos, latin elnevezéssel szerepeljenek, mert az a világ minden országában egyértelmű, akkor is, ha a helyi nyelven éppen tizenkétféleképpen is hívják ugyanazt. Természetesen el lett utasítva a javaslat, csak azért, mert ha valaminek, ennek lett volna haszna.

henis 2012.12.14. 14:22:10

A google képkereső is sokszor jobb, mint egy kétnyelvű szótár.

lingwing 2012.12.14. 20:28:14

@henis: az ám! főleg ételekhez használtam, meg ruhadarabokhoz!


süti beállítások módosítása