Azt beszélik, hogy a vizsgázók egy részének mindenképpen meg kell buknia a nyelvvizsgán, mert a vizsgaközpont így többször is beszedheti a vaskos díjat. Ehhez nem is kell más, mint egy rosszindulatú vizsgáztató, aki szándékosan olyat kérdez a szóbelin, amit a vizsgázó nem tud. Tényleg gonoszak a vizsgáztatók, és igaz, hogy a nyelvizsga egy valóságos vérfürdő?
Röviden szólva: nem. Az viszont könnyen előfordulhat, hogy hiába készülsz, mégsem teszel sikeres vizsgát, mert nem sikerül "ráhangolódnod" a vizsgáztató gondolataira. Ha megbuksz, elsősorban magadat kell okolnod. De kik a vizsgáztatók (és mit akarnak tőled)?
A vizsgáztatók rendszerint gyakorló, tapasztalt nyelvtanárok, akik maguk is órákat tartanak, amikor nem vizsgáztatnak. Ha kis nyelvet tanulsz (mondjuk románt vagy lengyelt), könnyen lehet, hogy a saját tanároddal akadsz össze a Rigó utcai vizsgán. Nagyobb nyelvek esetén erre nem sok az esély, de valószínűleg ott is tanárok ülnek veled szemben, akik tudják, hogyan "működik" a vizsgázó: mennyire izgul, mit kell tudnia az adott szinten, miként reagál egy-egy kérdésre. Mivel gyakran találkoznak diákokkal, felkészültek arra, hogy izgulsz, és bele kell rázódnod a vizsga menetébe. Ne aggódj tehát, ha szívdobogva lépsz be a terembe: bőven időd arra, hogy magadhoz térj.
A vizsgáztatók nagy gyakorlata azonban azt is jelenti, hogy rendszerint elég néhány mondat, és máris tisztában vannak azzal, hogy mit tudsz, és hogy a tudásod megfelel-e a viszgaszintnek: a vizsga minden további eleme csak ennek tisztázására szolgál. A vizsgáztatót nem lehet átverni azzal, ha előre bemagolsz néhány jól csengő mondatot, amivel bemutatod magad: a spontán beszélgetés során azonnal kiderül, ha kevesebbet tudsz. A hamisság mindig pontvesztéshez vezet.
Hiszed-e vagy nem, a szóbeli nyelvvizsga partneri viszonyt jelent vizsgázó és vizsgáztató között: ahogy te is érdekes, szimpatikus emberekkel beszélgetsz szabadidődben, úgy a vizsgáztató is óhatatanul jobban kedveli azokat, akikkel értelmesen, összeszedetten társaloghat. Csak képzeld magad a helyébe: akármennyire is elfogulatlan, könnyebben megbuktat egy olyan vizsgázót, akit folyton kérdezgetni kell, és tőmondatokban válaszol, mint olyasvalakit, aki képes a szokványos emberi kommunikációra.
Fontosabb, hogy kommunikálj, mint az, hogy miről beszélsz. Használd a fantáziád, és arról beszélj, amit tudsz. Ha egy Európai Unióról szóló témakört kapsz, némi átvezetés után beszélhetsz a tavalyi görögországi utazásodról vagy a gazdasági világválságról is. Olyan azonban nem fordulhat elő, hogy egy kérdésre nem felelsz. Beszélj addig, amíg le nem állítanak. Akármi is történjen, ne beszélj magyarul.
Tudjuk, hogy közhely, de tényleg a te kezedben a siker kulcsa. És ha esetleg ezúttal mégsem sikerül a vizsga, akkor sem dől össze a világ.
Címkék: tévhitek tippek haladó középhaladó nyelvvizsga