A Nemzeti Média- és Hírközlési Médiahatóság levele vizsgálatot indított a Tilos Rádió ellen, amiért a csatorna szeptember 2-án délután előzetes figyelmeztetés nélkül adott le egy "kiskorúak erkölcsi, szellemi és pszichikai fejlődésére hátrányos hatású" Ice-T számot. Az NMHH tehát azt feltételezi, hogy a 16 éven aluli hallgatók a rapszámot olyan mélységben értették, hogy a szöveg káros hatással lehetett rájuk.
Bárcsak.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy a kiskorú hallgatók nem csak Ice-T-t, hanem a CNN külpolitikai hírműsorait és a Royal Shakespeare előadásait is minden nehézség nélkül megértenék. A levél aláírója, Boross Mária főosztályvezető pedig nyilván nem azokra a 16 éven aluliakra gondolt, akiknek az apukája korábban Bronxban dolgozott szociális munkásként, hanem a kiskorúak hallásértési képességére általában.
Azonban ezeknek a gyerekeknek a többsége nemhogy Ice-T-t, a CNN-t vagy a Royal Shakespeare előadásait, de még a kezdő és középhaladó szint közé kalibrált, "miért nem tudott Barry narancslevet venni"-típusú hallásértéses szöveget sem érti meg.
A levél arra hivatkozik, hogy az angol nyelv mennyire népszerű, és hogy milyen sokan nyelvvizsgáztak angolból az elmúlt évtizedben. Ám a középiskolát befejező gyerekeknek csak egy része, 23,2 %-a rendelkezik alap- vagy középfokú nyelvvizsgával (csak erre, illetve az általános iskolát befejező gyerekekre vonatkozó adatok érhetők el). Nem árt figyelembe venni, hogy a legtöbb diák vagy szülő éppen az érettségi előtti egy-két évben kap észbe, hogy nem csak láblógázni kéne az órákon, hanem rendesen meg kéne tanulni angolul (hiszen plusz pont a felvételinél), és sokszor el is küldik a gyereket magántanárhoz (mert nem bíznak a középiskolai nyelvoktatásban). A 16 éven aluliak többsége tehát legfeljebb álmodik a nyelvvizsgáról.
De még ha lenne is nekik – a nyelvvizsga nem feltétlenül a nyelvtudást, hanem azt bizonyítja, hogy a nyelvvizsgázó meg tudta oldani a nyelvvizsga feladatait (ahogy erről korábban írtunk). De ha ebben nem is, abban az olvasó biztosan egyetért, hogy a sikeres nyelvvizsga nem jelenti azt, hogy a bizonyítvány boldog birtokosa rögtön érteni kezdi Ice-T-t. Ha valaki megérti, hogy hányadik vágányra érkezik Oxfordból a vonat (alapfok), hogy Harry hogy érezte magát másodunokatestvére, Ralph esküvőjén (középfok) és hogy milyen témájú panaszlevek érkeznek a Qantas légitársasághoz (felsőfok), nem jelenti azt, hogy érteni fogja az afro-amerikai szlenget és az „összes nigger csak teszi az agyát” típusú mondatokat is.
Hiszen az angolórákon igen ritkán hallgattatunk a diákokkal csúnya szavakat tartalmazó számokat: maradunk az Ice-T-hez képest illedelmes Beatles-nél, a Madness Our House és Britney Spears Oops!... I Did it Again című számánál. Szlenget is legfeljebb kuriózumként tanítunk, hiszen 1. maguk a nyelvtanárok sem ismerik jól a szlenget, 2. nem ez a legfontosabb az Európai Unióban való hatékony kommunikációhoz, 3. a szleng annyira gyorsan változik, és annyira más a különböző nyelvterületeken, hogy szinte felesleges erőfeszítés Magyarországról követni.
Arról nem is beszélve, hogy még az ilyen-olyan nyelvvizsgával és tapasztalattal rendelkező nyelvtanár sem érti a számok szövegét. Magam is végighallgattam a szóban forgó, It's on című számot, s bizony mondom, hogy egy csomó mindent egyáltalán nem értettem belőle, annak ellenére, hogy erősen koncentráltam. Az emberek többsége pedig nem a hallásértéses feladatoknál alkalmazott intenzív figyelemmel hallgatja a rádiót.
Én, mint évtizedes tapasztalattal rendelkező nyelvtanár, minden kétely nélkül biztosíthatom a Médiatanácsot, hogy nem hallgatta kiskorúak tömege a Tilos Rádió adását azon az őszi délutánon oly intenzíven figyelve, ahogy a nyelvtanárok csak álmodnak róla, és hogy az afro-amerikai szleng nincs annyira a kisujjukban, hogy a szám szövege megronthatta volna őket.
