A nyelvtanulás babonái

Elég volt abból, hogy néhány elterjedt tévhit miatt azok sem tanulnak meg idegen nyelven, akik könnyen megtehetnék. Gyakorló nyelvtanárok vagyunk, azért írjuk ezt a blogot, hogy te megtanulj. Meg ezer apró cikk, amivel egyszerűbb a nyelvtanulás. Kapcsolat: lingwingblogKUKACgmail.com

Revizor - a kritikai portál

Címkék

akcentusok (1) albán (1) állásinterjú (3) álláskeresés (6) amerikai angol (4) ámítás (2) angol (185) baszk (1) bbc learning english (13) beszéd (1) brazil portugál (1) business english (4) chat (4) cikk (1) cseh (2) cuki (2) cv (2) dalszöveg (3) dán (3) egynyelvű szótár (1) érdekesség (11) érdekes adatok (4) eszperantó (1) észt (1) film (5) filozófia (1) finn (3) foci (1) fordítás (1) fordítógépek (1) francia (15) görög (4) haladó (121) hallásértés (86) hamis barátok (7) hangoskönyv (7) héber (1) helyesírás (9) hibák (2) hírek (15) holland (23) húsvét (1) idioms (2) időhiány (1) igeidők (2) ingyenes (2) ír (2) írás (2) irodalom (7) izlandi (2) japán (4) játék (47) karácsony (3) katalán (1) kezdő (88) kiejtés (17) kifejezések (1) kínai (3) kismamák (1) kis nyelvek (18) költészet (1) könyv (10) középhaladó (130) központozás (2) kvíz (3) lengyel (2) linkek (1) menő (1) mese (2) mikulás (1) mindennapi betevő (10) mindennapi élet (8) minden nyelv (17) motivációs levél (1) német (17) norvég (4) nyaralás (1) nyelviskola (3) nyelvtan (19) nyelvtanár (4) nyelvvizsga (2) olasz (10) olvasásértés (64) online nyelvtanulás (1) orosz (9) orosz nyelv (1) podcast (6) portugál (7) program (5) rajzfilm (4) regiszter (1) reklám (1) részlegesen hamis barátok (2) román (3) shakespeare (3) sorozat (2) spanyol (13) sport (1) svéd (5) számok (1) szerb (1) szleng (2) szókincs (5) szókincsfejlesztés (111) szótanulás (2) szótárak (15) szótárazás (16) tanár nélkül (1) ted (4) tévhitek (34) tippek (40) török (2) történelem (1) ukrán (1) unaloműző (71) usa (1) utazás (5) versek (2) vicces (80) videó (75) zene (16) Címkefelhő

Mire jó a nyelvvizsga?

2012.08.21. 08:26 - lingwing

Címkék: nyelvvizsga tévhitek

Röviden: szinte semmire. Kifejtve: a nyelvvizsga semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy képes voltál a BME, az ITK-ORIGO vagy az Euro nyelvvizsga feladatait megfelelő szinten megoldani. Ha egy nyelvvizsga birtokában vagy, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ettől képessé válsz arra, hogy megértsd az angolt nápolyi akcentussal beszélő, pompeii idegenvezetőt, hogy telefonkonferencián csevegj a nemrég bevezetett számlázási program előnyeiről és hátrányairól, vagy hogy egy külföldi egyetemen idegen nyelven írj meg egy szemináriumi dolgozatot.

Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a(z idegen) nyelvet az életben használjuk, a nyelvvizsga pedig mesterséges szituáció. A nyelvvizsgák persze egyre inkább igyekeznek áthidalni ezt a különbséget - több-kevesebb sikerrel. Hiszen (és már középfokon) még mindig tele vannak olyan típusú kérdésekkel, amelyekben például a Future Perfect Continuous helyes használatáról (By the time he gets here I'll have been waiting for him two hours - 'Mire ideér, már két órája fogok rá várni') kell tanúbizonyságot adni - míg fél kezemen meg tudnám számolni, hogy jómagam valós élethelyzetben hányszor folyamodtam ehhez az igeidőhöz.

Tulajdonképpen már az is árulkodó, hogy a nyelviskolák és persze a magántanárok is - különböző tanfolyamokat indítanak a különböző típusú nyelvvizsgákra való felkészítésre. Ideális esetben minden előzetes gyakorlás nélkül kéne tudnunk levizsgázni, nem? Ebből is látszik, hogy a nyelvvizsga nem csak a valódi nyelvtudásról, hanem a vizsgarutinról és a tesztmegoldási stratégiákról szól, és a szóbelin arról, hogy mennyire tudunk talpraesetten viselkedni stresszes helyzetben, nem blokkolunk-e le, stb. 

Az életre hasonlító nyelvvizsga mondjuk valami olyasmi lenne, hogy leütik vagy elaltatják a vizsgáztatót, aki egy idegen országban ébred fel, minimális készpénzzel a zsebében, s ha néhány napon belül hazatalál, megkapja az alapfokút. Középfokú nyelvvizsgán el kéne mennünk moziba a külföldi haverjainkkal és utána meg kéne innunk velük egy sört, miközben kitárgyaljuk a filmet. A felsőfok pedig az lenne, ha el tudnánk végezni egy szakmai tanfolyamot vagy egy szemesztert az egyetemen a megfelelő idegen nyelven való képzésben.

Ezek persze eléggé vad és megvalósíthatatlan ötletek. És nyelvvizsgákra valószínűleg még sokáig szükség lesz. Szükség van rá már csak a diplomához is - jómagam nem ezt tartom a legszerencsésebb módszernek arra, hogy az embereket idegennyelv-tanulásra ösztönözzük, különösen úgy, hogy az általános- és középiskolai nyelvoktatás még mindig hatalmas problémákkal küzd. (A diplomához szükséges nyelvvizsgáról, a különböző álláspontokról lásd a Nyelv és Tudomány nagyszerű, összefoglaló cikkét.) Gyakran a munkáltatók is kérik a nyelvvizsgát - ami szintén botorság lehet, hiszen gondoljunk bele, melyik jelentkező jobb: Juci néni, aki 1985-ben letette a felsőfokút, de azóta egyáltalán nem használta a nyelvet, vagy Ica néni, aki ugyan soha nyelvvizsga közelébe sem szagolt, de az előző munkahelyén befizették tanfolyamra, és az így megszerzett tudását használni is kénytelen volt? A nagyobb cégeknél egyébként éppen ezért interjúztatják a jelentkezőket idegen nyelven is, és teljesen hidegen hagyják őket a nyelvvizsga-bizonyítványok fénymásolatai.

Mindent összevetve: csak akkor nyelvvizsgázz, ha muszáj. S ha nincs nyelvvizsgád, nem jelenti azt, hogy az adott idegen nyelvnek csak másodrendű beszélője lennél.

A bejegyzés trackback címe:

http://lingwing.blog.hu/api/trackback/id/tr52190975

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mig8 (törölt) 2010.11.12. 12:27:57

Kiegészíteném: még az angolt anyanyelvi szinten beszélőt se lehet mindig megérteni. Ha brit angolt tanultam, mint a többség, akkor nehéz lesz megérteni, egy jenkit Texasból, vagy egy Új-Zélandit. (Épp ma futottam egyel össze az előbbi csoportból.)

Ugyanakkor az a szomorú tapasztalatom, hogy sok cég még ma is szűrőnek használja a nyelvvizsgapapír meglétét.

Goyo 2010.11.12. 14:42:32

A "jómagam" modorizmus.

lingwing 2010.11.12. 14:47:19

@mig8: igen, ez sajnos tényleg így van. Még olykor nyelviskolák (!) is megelégszenek a diplomafénymásolattal, és lusták interjút csinálni, kiadnák az órákat úgy, hogy a tanárt senki sem hallotta az adott nyelven beszélni.
@Goyo: ajaj, és kétszer is elkövettem...

Kockás Zebra 2010.11.13. 21:54:40

Ugyanennyi erővel ne legyenek az egyetemeken vizsgák (úgyis majd kiderül a munkahelyén, hogy megtanulta-e vagy sem), ne legyen államvizsga,sőt érettségi se, hisz nem attól lesz érett, hogy ötösre írta a matekot az ember lánya.

Nem azt mondom, hogy a nyelvvizsga megléte egyenlő a nyelvtudással, de akkor is, kell valami szűrő, kell egy írásos bizonyíték, hogy igenis, elmentem és megcsináltam, nem pedig a nagy semmiért állították ki azt a papírt a nevemre.

Ha senkinek nem lenne semmilyen papírja az égadta egy világon a tudásáról, akkor minden egyes állásra 5-6 ezer ember nyújtaná be a jelentkezését, hisz ellenőrizhető nyoma nincs, hogy megvan-e a tudása hozzá.

Nagyjából ezért kell mindenről papír. Miért pont a nyelvvizsgáról ne kellene?

lingwing 2010.11.14. 11:00:00

igen, de teljesen más a kapcsolat az integrálszámítás és az integrálszámítás-vizsga vagy a nyelv és a nyelvvizsga között. Az utóbbi kettő között igen távoli a kapcsolat. Nem legenda, hogy sokan azután sem tudják letenni a nyelvvizsgát, hogy a célnyelv országában éltek.
Egyébként talán a TOEFL-nek van a legtöbb köze a valósághoz, ez persze nagyon speciális nyelvvizsga, és talán nem véletlen, hogy mindössze 2 évig érvényes.
És szerintem a munkahelyeken a papír maximum csak alap, sokkal többet számít az interjú, a tapasztalat, a próbaidő...

mig8 (törölt) 2010.11.14. 15:10:34

@lingwing:

Bocs, hogy beleokoskodom. Voltam már pár állásinterjún, jókon is és rosszakon is. A jókon úgy csinálják, hogy van egy kis beszélgetés az adott nyelven. Ha kölcsönösen megértik egymást, akkor jó. Ha nem, akkor hiába van papír róla.

Kockás Zebra 2010.11.14. 18:00:17

@lingwing: Amiket írtál, azokkal teljesen egyetértek. Sőt, még a cikkel is. :)

Csak én teljesen más oldalról közelítettem meg ezt a "problémát": mindenről papír kell, és ez alól a nyelvtudás sem kivétel.
Ha nem adok számot arról, amit tanultam, ha nem kérik számon tőlem, akkor akár azt is hihetem, hogy igen, beszélek felsőfokon norvégul / japánul / mandarinul, minek róla igazolás vagy miért kéne bárkinek bizonygatom?!
Igen ám, de ez egy kisebbfajta káoszhoz vezetne.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.08.21. 12:06:45

A cikkel és az előttem szólókkal is maximálisan egyetértek. A nyelvvizsga nem jó semmire, csak arra, hogy egy papír, amit valahol kérnek. Az ilyen munkahelyeken viszont nem is a nyelvtudás számít, hanem a papír. Ott, ahol valóban a nyelvtudás számít, mint írták is előttem, ott nem érdekel senkit a papír, hanem beszélni kell.

Az élő példa én vagyok. Középfokú nyelvvizsgám van angolból, de ha leszólítanak az utcán a turisták és kérdeznek valamit, nem tudok megszólalni. A spanyol az viszonylag jól megy, de az sem a nyelvvizsgapapír miatt...

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.22. 12:34:24

"ha leszólítanak az utcán a turisták és kérdeznek valamit, nem tudok megszólalni."

Hííííí! Ha most lenne sombrerója a mexikóinak, elvenném büntiből. Tőle elvárnám, hogy legalább megszólaljon, próbálkozzon, szenvedjen :D

Egyetértek a cikkel. Vérlázító, hogy ilyen Future Perfect Continuous-szal hülyítik a nyelvtanulókat, mikor ilyet az anyanyelviek alig használnak (életszerűtlen), talán csak a tudományos publikációkban találkozni vele. Inkább a nyelvet, beszédet, társalgást, kommunikációt kéne tanítani. A kommunikációt sem úgy, hogy "How are you?", mert ez már 30 éve elavult fordulat briteknél is (helyette ott is "How are you doing" dívik amerikai mintára, még ha a "What's up"-ot nem is vették - még - át). Nálunk meg még az ilyen elavult tankönyvi hülyeséggel van tele minden.

A veréb is madár (1968) című Kabos film nagyon passzol ide:
www.youtube.com/watch?v=YZjX186LrwY
45:52-51:13 között van a vonatkozó rész, de csak az első 2 perc kapcsolódik szorosan.
A nyelvoktatás még mindig ezen a szinten van nálunk.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.22. 15:02:48

Ááá, nagy klasszikusokat nem ér előre lelőni :D

euro_állás · http://www.euro-allas.hu/ 2012.08.25. 11:49:31

Egy igazán komoly állásinterjú tud adni egy jókora taslit az ember egójának, hogy bizony van még hova fejlődni.. :) Folyamatosan fejlődni kell!

malanya 2012.11.03. 13:41:34

@Devourius: felháborító, vagy inkább megdöbbentő, hogy egyesek képesek olyan butaságokat leírni, hogy ezt, vagy azt az igeidőt nem használják az angol anyanyelvű emberek... De igen. Használják. Az, hogy nem, csak egy butuska mìtosz, ami makacsul beette magát a magyarok fejecskéjébe... Általában azok írnak, vagy mondanak ilyet, akik "soha nem hallották még használni" ezt, vagy azt a nyelvi szerkezetet... Na igen... Vagy nem értették, vagy nem hallották ki, vagy olyan közegben elnek, vagy dolgoznak, ahol csak alapszintű, altalaban, nyelvtanilag teljesen hibas "Tarzan szeretni Dzsént" szìnvonalú kommunikáció folyik. Persze, hogy ott senki nem használja, vagy rosszul használja pl. A pres. Perf. Cont. Igeidőt. Ebből szerencsétlen :D leszűri magának, hogy már pedig az nincs is :-D vicces...

Én angol cégben dolgozom, és huuuùù csodálatos módon használva van minden igeidő...wow...ez biztosan csoda!
Az viszont igaz, hogy a nyelvvizsga semmit nem ér, képmutatás és alibi.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.11.04. 08:14:40

@malanya: felháborító, vagy inkább megdöbbentő, hogy egyesek annyira nem képesek olvasni és képesek olyan butaságokat leírni, hogy ezt, vagy azt az igeidőt nem használják az angol anyanyelvű emberek... Holott azt írtam, hogy ALIG használják. Valóban használják mindegyik igeidőt, de a hétköznapi életben, szóban ritkán fordul elő egynémelyik. A munkahelyeken sem mindig fordul elő mind naponta. Ismerni persze azért kell őket.

Az a baj, hogy akkor tanítják meg a nyelvtanulónak, mikor enni, inni kérni nem tudnak. Kb. mintha rajzolni nem tudó kisgyerekkel absztrakt Picasso-kép művészeti elemzését tanítanák meg, mikor egy pálcikaembert sem tud még megrajzolni rendesen. Aztán még ha meg is tanulja az elemzést, ritkább igeidőket, akkor sem megy vele semmire, nem fogja tudni használni. A "Tarzan szeretni Dzsént" szint is fontos, főleg, hogy nagyon sokat nem jutnak el addig, hogy ezt a szintet folyékonyan és megfelelően használják.

Jó lenne, ha a nyelvórákon beszélni tanítanának, azaz a nyelvET, és nem nyelvészetet tanítanának, azaz nem a nyelvRŐL.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.11.04. 08:57:35

Azt meg külön bírom, hogy idegenbe szakadt hazánk fia/lánya osztja nekünk, itthon ragadt, sárba dagonyázó disznóknak a gyöngyöt, hú, mert ő kijutott, és akkor már mindent jobban tud, és az az angol, ahogy ő találkozik vele...

lingwing 2012.11.04. 14:14:51

@malanya: igazat adok devouriusnak abban, hogy a hangsúly a kommunikáción és nem az igeidőkön kéne hogy legyen. És abban is, hogy vannak igeidők, melyeket alig használnak, nem azért, mert nincs kedvük, vagy valójában már nem is létezik az az igeidő, hanem mert ritkábban adódik olyan helyzet, hogy pont azt az igeidőt kell használni. Pl. az életben hányszor mondunk a This time next year I'll have been working here for thirty years típusú mondatokat?
Szóval amíg huszonévesek kőbánya-kispestig szaladnak, amikor egy tanácstalan turista megkérdi őket, hogy do you speak English, addig tényleg nem az igeidők a legfontosabbak...